Cikkek, érdekességek

Cikkek, érdekességek

A cikkek, érdekességek menüpont alatt olyan képes beszámolók olvashatók, amelyek témája természetesen a középkori templom. Építészeti stílusokról, magyarországi körtemplomokról, azok fajáiról, királyi kápolnákról és falusi templomokról, egy-egy település több középkori örökségéről is lesz szó. De olvasható cikk olyan épületekről is, amelyek mára már elpusztultak, és bár túlélték mohácsot, és a világháborúkat, ám egy nemrég meghozott rossz döntést már nem… A cikkek a képre kattintva olvashatók.

A tereskei templom falképei

Tereske helység eredetileg az esztergomi főegyházmegye területén feküdt. Nevét a középkori írásos emlékek különbözőképpen emlegetik: Triskai, Triske, Thereske, Tereskő, Derecske, Barát-Tereske és Apáca-Tereske. Az Árpád-házi – királyok korában Benedekrendi monostort alapítottak itt, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelve. A szervetlenül beépített bélésfalak kibontásával pedig napvilágra került a Szent László király életéből vett freskó sorozat, amely ma a templom legfőbb ékessége. A cikk a képre kattintva olvasható!

Cikkek, érdekességek

A cikk a képre kattintva olvasható!

Rotundák Magyarországon

A középkori Magyarország területén a román korban nagy számban épültek centrális egyházak: kerek plébániatemplomok, kápolnák, karnerek, karéjos templomok. Az eddigi szakirodalom nagyjából egységes csoportként kezelte ezeket az építményeket, noha sem formailag, sem eredetük szempontjából nem mondhatók egységeseknek. Legnagyobb részük kerek hajójú plébániatemplom, s ezek egy jellegzetesen közép-európai építészeti körbe tartoznak. Első emlékeik már a X. század végén megjelenhettek Magyarországon, majd a XI. századtól egészen a tatárjárásig kimutatható továbbélésük. Sőt, néhány rotunda még 1242 után is épült. Eredetük Karoling- és Ottó-kori, bonyolultabb felépítésű, uralkodói centrális kápolnákra vezethető vissza, melyekből Közép-Európában a IX —X. században igen egyszerű építészeti forma alakult ki. A képre kattintva olvasható a cikk.

Négykaréjos temlomok

Rotundák Magyarországon 1.

Apszis nélküli rotundák

Rotundák Magyarországon 2.

Köríves apszisú rotundák

Rotundák Magyarországon 3.

Erődített templomok Magyarországon

Mivel az erődített templom a közösség céljait szolgálja, jogi vonatkozásban és működésében inkább rokonítható a várost övező falak vagy egyéb közösségi védművek státusával. Kifejlett formájának jelentkezése — időbeli határokat tekintve — mindenképpen a késő középkorra tehető… A cikk a képre kattintva olvasható.

Pécs török kori építészeti emlékei

Budát 1541-ben foglalták el a törökök, ezt követően néhány évtized alatt az ország jelentős része török uralom alá került. Ez a balkáni közvetítéssel a hódoltsági területen kialakuló muzulmán életforma jelentős építőtevékenységgel is járt, amennyiben az új vallási és társadalmi igényekhez szükséges intézmények mellett az arra szolgáló épületeket és építményeket is létre kellett hozni. Ennek következtében épültek, a dzsámik, mecsetek, fürdők, türbék, medreszék – főiskolák – a derviskolostorok, közkutak, amelyek a török, muzulmán városok és települések legjellemzőbb vallási és polgári építményei… A cikk a képre kattintva olvasható.

A keszthelyi kápolna falképei

A Keszthely város déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. A középkori templomot romjaiból 1713-ban építették újjá. A templom körül 1775-ben alakították ki a temetőt, majd 1909-ben építették át historizáló stílusban, Sztchló Ottó és Schadl János tervei szerint. Ekkor emeltek a nyugati oldalra egy tornyot és egy új sekrestyét, és magasították meg egy emelettel a keleti tornyot. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják. A cikk a képre kattintva olvasható.

Nagyvázsony középkori templomai

A nagyvázsonyi középkori műemlékek kutatása, feltárása és ezzel kapcsolatos védelme nemcsak az egykori Kinizsi vár és környékének építészeti, művészeti és művelődéstörténeti képét tisztázza, hanem új szempontokat vet fel a Balaton környék középkori művészetének kutatásában. A vár kiépítése, a pálos kolostor megépítése és a falu plébániatemplomának átépítése nagyarányú építészeti és művészeti tevékenységet jelentett. Emellett számos középkori emlékkel büszkélkedhet a település, amelyet cikkünkből ismerhetsz meg! „Vázsony tehát a XV. század végén jelentős, országos értékű művelődési központtá vált.” A cikk a képre kattintva olvasható.

A balaton környékének középkori templomai

A Balatont és környékét különféle szempontokból tanulmányozhatjuk. A nyaralóközönség pihenést keres a Balaton partján és üdülést a csodás tó enyhe hullámaiban. A turista a kedves vidék bájos szépségeiben gyönyörködik, felkeresvén a partmenti helyeket és a Dunántúli dombvidék barátságos hegyeit, vagy a szétszórt községeket és városkákat, ahol a népi építkezés sajátos, oszlopos-tornácos parasztházaival, azok közt pedig nem egyszer a középkorból származó templomokkal találkozik. A Balatont közrefogó három megye területéről Veszprémből, Zalából és Somogy megyéből számos emléket mutatunk be, amelyek segítséget nyújthatnak egy túrázás, utazás alkalmával is az erre járónak… A cikkek a képre kattintva olvashatók.

A balaton környékének középkori templomai 1. | Veszprém megye
A balaton környékének középkori templomai 2. | Zala megye
A balaton környékének középkori templomai 3. | Somogy megye

1 település 7 templom - Dörgicse

A község 4 km-re helyezkedik el a Balatontól a Dörgicsei medencében. A tó közelsége, a medence klímája mindig is jó lehetőséget adott az emberek letelepedésére. Régészeti kutatások bebizonyították, hogy már az őskorban is megjelent az ember ezen a területen. A későbbi időkből (újkőkor, réz és bronzkor) egyre több lelet bizonyítja, hogy a megtelepedésre kiváló körülményeket biztosított a környezet. A következő telepesek közel kétezer éve a rómaiak voltak, akik 3-4 évszázadon átéltek itt. Ezt temetkezési helyeik, vízelvezető rendszer részei és egyéb építészeti maradványok, használati eszközök maradványai bizonyítják. Ettől az időtől folyik a területen a szőlőtermesztés és a borászat. Írásos dokumentummal bizonyítják, hogy az itt termett bor római területen is kedvelt volt.

Néhány évszázad múlva a magyarok is letelepedtek itt. Az elmúlt évben egy mélyszántás után már honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak, árpád kori temető, pedig több helyen is fellelhető. A középkorban már jelentős település volt Dörgicse. A jelenlegi közigazgatási területen 3 település volt Dergiche néven: a mai Kisdörgicse: Kisfaluddörgicse, Szentmiklósdörgicse; Felsődörgicse: Szentpéterdörgicse, Feldergicse; Alsódörgicse: Boldogasszonydörgicse, Füreddörgicse, de ide tartozott Okulidörgicse, ma Balatonakali és Ságdörgicse, Ságpuszta is. Minden településen épült kőtemplom, így Dörgicsén ma három középkori templom, és négy újkori templom látható. A cikk a képre kattintva olvasható.

Dörgicse

A Balaton mellett fekvő Akali községtől északra terül el a ma Dörgicse néven ismert falu, amely a XIII. századtól egészen a legutóbbi időkig három falu volt: Alsó-, Felső- és Kisdörgicse. Középkori okleveleinkben Dörgicse neve rendkívül sok változatban fordul elő, főleg a tihanyi apátság iratai között. Az 1055. évi alapítólevélben még nem szerepel, viszont az ugyanerre az évre datált, hamis, és az 1416 körüli időkből származó oklevélben villa Derguche elnevezéssel találkozunk. Az ugyancsak hamis, a XIII. századból való 1082. évi veszprémi káptalani oklevélben villa Derguechey szerepel. A XIV. század végéről származó 1093. évi oklevélben Dergeche néven említik. A hiteles oklevelekben, így elsőnek az 1211. éviben Dercuche vagy Derkeychey, 1225-ban Dyrgechey, 1228-ban pedig Durguchei szerepel. 

Fürdőház és posztógyár a monostorban

A bélapátfalvai ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította, 1232-ben. Az apátság régi elnevezése: Abbatia de Beel Trium Fontium Beatae Mariae Virginis alias Trium Fontium de Beel Cumanorum, a kunok béli három forrásról nevezett Szűz Mária apátsága. Szerzetesei a királyi alapítású pilisi monostorból érkeztek, s feladatul a tatárok elől menekülvén hozzánk frissen betelepült kunok keresztény hitre való térítését kapták. A román stílusban megkezdett építkezést mint több más hasonló vállalkozást is az országban – a tatárok betörése félbe szakította. Szétszóródott az építő műhely is. A tatárok távozása után azonban folytatódott itt is a munka. Új építőközösség szerveződött, új emberek jöttek, akik a régi alaprajzot és a megépült román stílű részeket megtartották, ám az általuk megtervezett és fölépített újabb részek modernek, gótikus stílusúak lettek. Az eredmény az a ma is látható latin-kereszt alaprajzú, háromhajós bazilika lett, melyben a hajókat négy-négy pillér választja el egymástól. Szinte nincs is olyan ember ma Magyarországon, aki legalább ennyit ne tudna az ország egyetlen eredeti formájában fennmaradt ciszterci apátságáról. Na de azt vajon hányan tudják, hogy a hajdan elpusztult kolostort vadászkastélynak is használták, illetve később fürdőházként is funkcionált? A cikkből a bélapátfalvai ciszterci apátsági templom kolostorának történetét ismerheted meg, a képre kattintva olvasható.

Középkori templom a tóban - A markazi pusztatemplom

Az egykori település legfontosabb épülete a templom volt, romjainak maradványai egészen 1962-ig kökénybokrokkal benőve érintetlenül nyugodtak. Az iszapból kiálló használható köveit 1961-62 telén a falusi építkezések alapjaiba széthordták, majd a tározó tó 1968-as kialakítását követően a megmaradt falakat elfedte a víz. Alacsony vízállásnál a megmaradt kövek ma is elő-elő bukkannak. A cikk a képre kattintva olvasható.

Veszprém középkori templomai

A X. század végétől a megyésispán és a püspökség székhelye a Séd felett emelkedő hegytetőn. A talán már a IX. század óta a hegyen álló Szent György kápolna mellett itt épült meg a püspökség központi székesegyháza és a Mindenszentek prépostság temploma. A vár alatt, a Séd völgyében és távolabb délen, a Balaton felé vezető országút mentén a XII — XIV. században alakultak ki azok a városrészek, amelyek az ispánság, a püspökség, a káptalan és egyes kolostorok ellátására rendelt jobbágyok települései voltak. A királyi megye területét, vele Veszprém városát is a püspökség és káptalanja szerzi meg még a XIII. században. A püspök a XIV. század óta a megye örökös ispánja, s így Veszprém városának ettől kezdve legfőbb birtokosa, földesura.

Veszprém középkori településrészei egy-egy plébániatemplom vagy kolostor körül tömörültek, amelyek kivétel nélkül korai alapításúak. Ezen kívül több nagy középkori középület állt a városban, köztük három kórház, amelynek kápolnája volt. A város középkori részei nyugat felől sorban : a Szent Margit-szeg, a Szent Katalin-szeg, Szenttamásfalva, Sárszeg, Szent Iván-szeg és a Szent Miklós-szeg.” A cikk a képre kattintva olvasható.

Sopron középkori templomai

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki városának tartják, 6 középkori templommal rendelkezik. 

4 pálos kolostor a Balaton-felvidéken

Budát 1541-ben foglalták el a törökök, ezt követően néhány évtized alatt az ország jelentős része török uralom alá került. Ez a balkáni közvetítéssel a hódoltsági területen kialakuló muzulmán életforma jelentős építőtevékenységgel is járt…

Pécs középkori templomai

Budát 1541-ben foglalták el a törökök, ezt követően néhány évtized alatt az ország jelentős része török uralom alá került. Ez a balkáni közvetítéssel a hódoltsági területen kialakuló muzulmán életforma jelentős építőtevékenységgel is járt…

Árpád-kori templomok Vas megyében

Vas megye gazdasági .történeti múltja közismert. A megye területe már a magyarok bejövetele előtt is fontos gazdasági és harcászati szerepet töltött be. A magyarság letelepedése és kereszténységének kialakulása újabb lendületet adott a táj és településhálózat fejlődésének… A cikk a képre kattintva olvasható.

Középkori templomok régi képeken

Hazánkban közel ezer középkori eredetű templom maradt fenn, néhány megyénkben akadnak szép számmal. Túlélték a történelem viharait, romos, vagy felújított állapotban láthatók. Számos középkori templomot ismerünk, de milyenek lehettek régen, mielőtt rekonstruálták volna, vagy átépítették ezeket az épületeket? A fotóra kattintva megannyi ismert középkori templom régi fotóját láthatjuk a 20. századból, fekete-fehér képeken. 

Szent László király ereklyéje | Tállya

Az Abaúj megyei „Kuzepnemthy” falu közelében, 1319 előtt a Hernád nevű víz egyik szigetén kápolna épült. A kápolna építője bizonyos Egyed ágostonrendi remete volt, aki maga, szülei és összes rokonai lelki üdvéért építette saját pénzén és erejéből Szent László király tiszteletére a templomot. A kápolna titulusa nem volt véletlen. A csupán két fennmaradt oklevél egyike, az 1319. augusztus 12-én kelt tudósít arról, hogy Egyed Szent László király ujja középső csontját, amelyet Imre néhai váradi püspök Felhévíz faluban véletlenül elveszített, Egyed remete pedig megtalált, a kápolnának adományozta. A történetnek azonban itt még koránt sincs vége, már csak azért sem, mert Szent László király ereklyéjét, amely miatt Egyed a kápolnát alapította, mai napig a tállyai római katolikus templomban őrzik… A cikk a képre kattintva olvasható.

Középkori templomrom az üdülőben

Kissing az 1326-ban kelt, a budai káptalan jelentésében szereplő határjárás leírásában Kessengh néven szerepelt. Később feltehetően földesúri fennhatóság alatt álló község volt, majd Békásmegyerhez tartozó terület. A község fekvésének igazolására szolgál egy jelentés azon része, amely tanukul óbudai és békásmegyeri birtokosokat nevezett meg, nevezetesen Békásmegyerről a pilisi cisztercita apátot és az óbudai klarisszákat, valamint a budavári beginákat. Az 1580-i összeírás szerint Kissing, Solymár, Üröm, Kalász és Borosjenő már puszták, Békásmegyer faluban pedig a ráják laknak. A középkori Kissing falu területe a XVIII. században puszta, amelyen földesúri szántók, az országút mellett pedig rétek voltak. A szántóterület folytatódott Kissing pusztától észak felé a békásmegyeri területen is, a kalászi határig. A kalászi határnál, a Duna-parton egy omladéktemplom állt, amelyet pusztatemplomnak és — néha tévesen — Fehéregyházának is neveztek.  A templomrom ma is ott áll, a mai békásmegyeri településközponttól keletre, már jelentős távolságban, a Dunánál (a Kossuth Lajos üdülőpart területén), a kalászi határ mellett található. Kissing falu középkori templomának romja ma egy üdülő falait képezik…

Back to Top