Cikkek Érdekességek
A cikkek, érdekességek menüpont alatt olyan képes beszámolók olvashatók, amelyek témája természetesen a középkori templom. Építészeti stílusokról, magyarországi körtemplomokról, azok fajáiról, királyi kápolnákról és falusi templomokról, egy-egy település több középkori örökségéről is lesz szó. De olvasható cikk olyan épületekről is, amelyek mára már elpusztultak, és bár túlélték mohácsot, és a világháborúkat, ám egy nemrég meghozott rossz döntést már nem… A cikkek a képre kattintva olvashatók.
Sopron középkori templomai
Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A város a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek: Sopron a „kékfrankos fővárosa”, ugyanakkor Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki városának tartják. A “hűség városában” 6 középkori templom található, emellett pedig számos műemléket megcsodálhat az oda látogató, hiszen Sopron területének több, mint fele műemléki védettség alatt áll.
Rotundák
Magyarországon
A középkori Magyarország területén a román korban nagy számban épültek centrális egyházak: kerek plébániatemplomok, kápolnák, karnerek, karéjos templomok. Az eddigi szakirodalom nagyjából egységes csoportként kezelte ezeket az építményeket, noha sem formailag, sem eredetük szempontjából nem mondhatók egységeseknek. Legnagyobb részük kerek hajójú plébániatemplom, s ezek egy jellegzetesen közép-európai építészeti körbe tartoznak. Első emlékeik már a X. század végén megjelenhettek Magyarországon, majd a XI. századtól egészen a tatárjárásig kimutatható továbbélésük. Sőt, néhány rotunda még 1242 után is épült. Eredetük Karoling- és Ottó-kori, bonyolultabb felépítésű, uralkodói centrális kápolnákra vezethető vissza, melyekből Közép-Európában a IX —X. században igen egyszerű építészeti forma alakult ki.
Négykaréjos templomok
Apszis nélküli rotundák
Köríves apszisú rotundák
Az Árpád-kor művészeti emlékei I. | Ciszterci monostorok
Az első magyarországi ciszterci monostort II. Géza király alapította 1142-ben Cikádoron, III. Béla a ciszterci szerzeteseknek királyi védelmet és privilégiumokat biztosított…
A Margit-sziget középkori építészeti emlékei
Pécs török kori építészeti emlékei
Fürdőház és posztógyár a monostorban
A Kál-völgy falvai – az egész középkoron át napjainkig – megőrizték a Kál megkülönböztető nevet: Köveskál, Szentbenedekkál, Mindszentkál, Örskál, Szentvidkál, Kerekikál, Töttöskál, Sóstókál, Kiskál elnevezésekben. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkáltól keletre, a Kereki-dombon magasodik ki mintegy 30-35 méter magasan a mocsaras környezetből. Oldalai ma is meredeken emelkednek…
Különleges Templomok
nyomában
A középkori Magyarország területén számos, a középkorból fennmaradt templom található. Ezek között pedig szép számmal akadnak olyan épületek, amelyek valamiért egyedülállóak nem csak hazánkban, de párhuzamaira még a szomszédos országokban sem bukkantak a kutatók. A nagylózsi temetőkápolna felmenő falai például teljes egészében kis, szabálytalan kőlapokból, ún. halszálkakötéses technikával készültek. Ezt az antik eredetű falazási módot számos más, elsősorban dunántúli román kori épületnél is megfigyelték, azonban mindenütt csak néhány sorban, kis foltokban fordul elő. Tudomásunk szerint ez a templom az egyetlen, mely teljes egészében ilyen falazással készült. De Berhida temploma is egyedinek számít a szentély és a hajó felett kőből falazott tetőszerkezet, a hasonló kialakítású toronysisak s a hajdani kutatáskor megvizsgált, sekrestye feletti félnyeregtető szerkezete révén. Itt lesz szó arról a településről, amely 7 templommal büszkélkedhet, illetve egy háromhajós templom is helyet kapott a sorozatban…
Egy különleges templom a Séd partján
Lózs település különleges temploma
Egy település - 7 templom | Dörgicse
A kétszentélyes, kéthajós templom
Egy falusi templom a XIII. századból
Egy háromhajós falusi templom a Balaton-felvidéken
A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé.
Az erődített templom olyan épületegyüttes, amelynek meghatározó eleme a területén található templom, mely liturgikus tér. A körülötte közösségi tulajdonban lévő temető, amely megszentelt hely, valamint az ezeket övező olyan fal, mely fegyveres támadásnak való ellenálláshoz szükséges külön jegyeket visel magán és/vagy egyéb hadászati célú védművek is csatlakoznak hozzá.
Az Árpád-kor művészeti emlékei II. | A XIII. századi arisztokrácia monostorai
A kegyúri monostor vagy „monostor módjára, két toronnyal épített” templom, amelyben a kegyúri család temetkezési előjogokkal is rendelkezett, az egész középkorban az arisztokrácia reprezentációjának eszköze s vagyonának is nagyra értékelt része…
Árpád-kori templomok Vas megyében
A Balaton környékének középkori templomai 1.
Szent László király ereklyéje
A középkorban Csillaghegy területén magyarság lakta ezt a vidéket, itt állt a Kissing nevű falu. A 14. századi határjárásokban feltűnik temploma is, amelyet a hasonnevű patak melletti Kissing plébániájaként határozták meg. Egy 15. század végi oklevél is vélhetően a templom épületét említette, méghozzá már akkor is lepusztult, romos állapotban…
A Keszthely déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. A középkori templomot 1713-ban építették újjá. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják.