Cikkek, érdekességek

Cikkek, érdekességek

A cikkek, érdekességek menüpont alatt olyan képes beszámolók olvashatók, amelyek témája természetesen a középkori templom. Építészeti stílusokról, magyarországi körtemplomokról, azok fajáiról, királyi kápolnákról és falusi templomokról, egy-egy település több középkori örökségéről is lesz szó. De olvasható cikk olyan épületekről is, amelyek mára már elpusztultak, és bár túlélték mohácsot, és a világháborúkat, ám egy nemrég meghozott rossz döntést már nem… A cikkek a képre kattintva olvashatók.

Egy háromhajós falusi templom a Balaton-felvidéken

Az ecséri templomrom fontos helyet foglal el a Balaton környékének rendkívül gazdag és változatos román kori műemlékei között. Egyetlen háromhajós falusi templomunk ezen a vidéken, hiszen a másikat, a felsőörsi prépostsági templomot semmiképpen sem minősíthetjük falusinak. Alaprajzával, falazásmódjával, megtalált részleteivel éppolyan egyedülálló ezen a területen, mint az 1959-ben feltárt kéthajós felsődörgicsei templomrom...

Rotundák
Magyarországon

A középkori Magyarország területén a román korban nagy számban épültek centrális egyházak: kerek plébániatemplomok, kápolnák, karnerek, karéjos templomok. Az eddigi szakirodalom nagyjából egységes csoportként kezelte ezeket az építményeket, noha sem formailag, sem eredetük szempontjából nem mondhatók egységeseknek. Legnagyobb részük kerek hajójú plébániatemplom, s ezek egy jellegzetesen közép-európai építészeti körbe tartoznak. Első emlékeik már a X. század végén megjelenhettek Magyarországon, majd a XI. századtól egészen a tatárjárásig kimutatható továbbélésük. Sőt, néhány rotunda még 1242 után is épült. Eredetük Karoling- és Ottó-kori, bonyolultabb felépítésű, uralkodói centrális kápolnákra vezethető vissza, melyekből Közép-Európában a IX —X. században igen egyszerű építészeti forma alakult ki. 

Négykaréjos templomok

Négykaréjos templomok

A centrális templomokban egy négyszögletes középtérhez négy oldalon egy-egy köríves karéj csatlakozik. A karéjok általában az épület egész tömegében jelentkeznek...
Apszis nélküli rotundák

Apszis nélküli rotundák

A teljesen kör alaprajzú, különálló szentély nélküli rotundák a kerek templomok késői változatai. Formailag a típus annyira egyszerű, hogy megjelenését helyi jelenségnek tarthatjuk...
Köríves apszisú rotundák

Köríves apszisú rotundák

A rotundák legáltalánosabb és a legősibb csoportját a kerek hajójú, félköríves vagy patkóíves apszisú, szentélyükben boltozott, hajójukban többnyire síkfedésű templomok alkotják...

Az Árpád-kor művészeti emlékei I. | Ciszterci monostorok

Az első magyarországi ciszterci monostort II. Géza király alapította 1142-ben Cikádoron, III. Béla a ciszterci szerzeteseknek királyi védelmet és privilégiumokat biztosított…

Egy különleges templom a Séd partján

Egy különleges templom a Séd partján

Berhida
Berhida középkori templomáról sok jellemzőt fel lehetne sorakoztatni, amiből joggal az a következtetés vonható le, hogy ez az épület más, mint a többi; egyedi, egyéniség, karakter.
Pécs török kori építészeti emlékei

Pécs török kori építészeti emlékei

Pécs
A hódoltsági területen kialakuló muzulmán életforma jelentős építőtevékenységgel is járt, a muzulmán városok és települések legjellemzőbb vallási és polgári építményei épültek.
Fürdőház és posztógyár a monostorban

Fürdőház és posztógyár a monostorban

Bélapátfalva
1750 körül a monostor egy részét vadászkastély és plébánia céljára helyreállíttatták. A régebbi kőedénygyár épületei az apátsági templom mellett álltak, a régi kolostor helyén...
rrem

A Kál-völgy falvai – az egész középkoron át napjainkig – megőrizték a Kál megkülönböztető nevet: Köveskál, Szentbenedekkál, Mindszentkál, Örskál, Szentvidkál, Kerekikál, Töttöskál, Sóstókál, Kiskál elnevezésekben. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkáltól keletre, a Kereki-dombon magasodik ki mintegy 30-35 méter magasan a mocsaras környezetből. Oldalai ma is meredeken emelkednek…

Pálos kolostorok Magyarországon 1.

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé.

Erődített templomok Magyarországon

Az erődített templom olyan épületegyüttes, amelynek meghatározó eleme a területén található templom, mely liturgikus tér. A körülötte közösségi tulajdonban lévő temető, amely megszentelt hely, valamint az ezeket övező olyan fal, mely fegyveres támadásnak való ellenálláshoz szükséges külön jegyeket visel magán és/vagy egyéb hadászati célú védművek is csatlakoznak hozzá.

Az Árpád-kor művészeti emlékei II. | A XIII. századi arisztokrácia monostorai 

A kegyúri monostor vagy „monostor módjára, két toronnyal épített” templom, amelyben a kegyúri család temetkezési előjogokkal is rendelkezett, az egész középkorban az arisztokrácia reprezentációjának eszköze s vagyonának is nagyra értékelt része…

Árpád-kori templomok Vas megyében

Árpád-kori templomok Vas megyében

Vas megye
A 13. század első felének nemzetségi építkezéseivel párhuzamosan folyó, a jáki stílus, műrészletek és ábrázolások hatásával jellemezhető falusi templomépítészetnek a 13. század közepétől virágkora bontakozott ki.
A Balaton környékének középkori templomai 1.

A Balaton környékének középkori templomai 1.

Somogy megye
Szép számban lelhetők fel Somogyban középkori emlékek, közülük is legnevezetesebb talán az 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság. Számos román és gótikus stílusú templom őrzi a XI-XV. század építészeti sajátosságait.
Szent László király ereklyéje

Szent László király ereklyéje

Tállya
Tállyán, a római katolikus templomban őrzik a monstrancia alakú ereklyetartót, mely Szent László ujjpercereklyéjét őrzi. A kvalitásos ötvösmű hullámos szélű talpon nyugszik, nódusza vázaidomú. A 18. század végén készült szekrénye félköríves, elöl kihasasodó üvegajtóval zárul.
cof

Létezik egy település Magyarországon, amely 7 templommal rendelkezik: három Árpád-kori templomromja, ugyanannyi evangélikus és egy katolikus temploma van. A festői szépségű falu, Dörgicse, a Balaton-felvidéken található. A Balatontól 4 km-re található település több, korábban különálló, mára már többé-kevésbé egybeépült településrészből áll. Dörgicse területén a 13-15. században 6 falu alakult ki: Boldogasszony vagy Alsódörgicse, Szentpéterdörgicse vagy Felsődörgicse, Szarkadörgicse, Akalidörgicse, Kisfaluddörgicse és…

Középkori templomrom az üdülőben | Kissing templomrom

A középkorban Csillaghegy területén magyarság lakta ezt a vidéket, itt állt a Kissing nevű falu. A 14. századi határjárásokban feltűnik temploma is, amelyet a hasonnevű patak melletti Kissing plébániájaként határozták meg. Egy 15. század végi oklevél is vélhetően a templom épületét említette, méghozzá már akkor is lepusztult, romos állapotban…

rrem

A Keszthely déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. A középkori templomot 1713-ban építették újjá. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják.

Sopron középkori templomai

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A város a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek: Sopron a „kékfrankos fővárosa”, ugyanakkor Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki városának tartják. A “hűség városában” 6 középkori templom található, emellett pedig számos műemléket megcsodálhat az oda látogató, hiszen Sopron területének több, mint fele műemléki védettség alatt áll.

Back to Top