Cikkek, érdekességek

Cikkek Érdekességek

A cikkek, érdekességek menüpont alatt olyan képes beszámolók olvashatók, amelyek témája természetesen a középkori templom. Építészeti stílusokról, magyarországi körtemplomokról, azok fajáiról, királyi kápolnákról és falusi templomokról, egy-egy település több középkori örökségéről is lesz szó. De olvasható cikk olyan épületekről is, amelyek mára már elpusztultak, és bár túlélték mohácsot, és a világháborúkat, ám egy nemrég meghozott rossz döntést már nem… A cikkek a képre kattintva olvashatók.

Sopron középkori templomai

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A város a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek: Sopron a „kékfrankos fővárosa”, ugyanakkor Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki városának tartják. A “hűség városában” 6 középkori templom található, emellett pedig számos műemléket megcsodálhat az oda látogató, hiszen Sopron területének több, mint fele műemléki védettség alatt áll.

Rotundák
Magyarországon

A középkori Magyarország területén a román korban nagy számban épültek centrális egyházak: kerek plébániatemplomok, kápolnák, karnerek, karéjos templomok. Az eddigi szakirodalom nagyjából egységes csoportként kezelte ezeket az építményeket, noha sem formailag, sem eredetük szempontjából nem mondhatók egységeseknek. Legnagyobb részük kerek hajójú plébániatemplom, s ezek egy jellegzetesen közép-európai építészeti körbe tartoznak. Első emlékeik már a X. század végén megjelenhettek Magyarországon, majd a XI. századtól egészen a tatárjárásig kimutatható továbbélésük. Sőt, néhány rotunda még 1242 után is épült. Eredetük Karoling- és Ottó-kori, bonyolultabb felépítésű, uralkodói centrális kápolnákra vezethető vissza, melyekből Közép-Európában a IX —X. században igen egyszerű építészeti forma alakult ki. 

Négykaréjos templomok

Négykaréjos templomok

A centrális templomokban egy négyszögletes középtérhez négy oldalon egy-egy köríves karéj csatlakozik. A karéjok általában az épület egész tömegében jelentkeznek...
Apszis nélküli rotundák

Apszis nélküli rotundák

A teljesen kör alaprajzú, különálló szentély nélküli rotundák a kerek templomok késői változatai. Formailag a típus annyira egyszerű, hogy megjelenését helyi jelenségnek tarthatjuk...
Köríves apszisú rotundák

Köríves apszisú rotundák

A rotundák legáltalánosabb és a legősibb csoportját a kerek hajójú, félköríves vagy patkóíves apszisú, szentélyükben boltozott, hajójukban többnyire síkfedésű templomok alkotják...

Az Árpád-kor művészeti emlékei I. | Ciszterci monostorok

Az első magyarországi ciszterci monostort II. Géza király alapította 1142-ben Cikádoron, III. Béla a ciszterci szerzeteseknek királyi védelmet és privilégiumokat biztosított…

A Margit-sziget középkori építészeti emlékei

A Margit-sziget középkori építészeti emlékei

Budapest
A Margit-szigetet Budapest szívében találjuk, a Duna öleli körül, igen kedvelt kirándulóhely. A sziget azonban a középkori épületek szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket.
Pécs török kori építészeti emlékei

Pécs török kori építészeti emlékei

Pécs
A hódoltsági területen kialakuló muzulmán életforma jelentős építőtevékenységgel is járt, a muzulmán városok és települések legjellemzőbb vallási és polgári építményei épültek.
Fürdőház és posztógyár a monostorban

Fürdőház és posztógyár a monostorban

Bélapátfalva
1750 körül a monostor egy részét vadászkastély és plébánia céljára helyreállíttatták. A régebbi kőedénygyár épületei az apátsági templom mellett álltak, a régi kolostor helyén...
rrem

A Kál-völgy falvai – az egész középkoron át napjainkig – megőrizték a Kál megkülönböztető nevet: Köveskál, Szentbenedekkál, Mindszentkál, Örskál, Szentvidkál, Kerekikál, Töttöskál, Sóstókál, Kiskál elnevezésekben. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkáltól keletre, a Kereki-dombon magasodik ki mintegy 30-35 méter magasan a mocsaras környezetből. Oldalai ma is meredeken emelkednek…

Különleges Templomok
nyomában

A középkori Magyarország területén számos, a középkorból fennmaradt templom található. Ezek között pedig szép számmal akadnak olyan épületek, amelyek valamiért egyedülállóak nem csak hazánkban, de párhuzamaira még a szomszédos országokban sem bukkantak a kutatók. A nagylózsi temetőkápolna felmenő falai például teljes egészében kis, szabálytalan kőlapokból, ún. halszálkakötéses technikával készültek. Ezt az antik eredetű falazási módot számos más, elsősorban dunántúli román kori épületnél is megfigyelték, azonban mindenütt csak néhány sorban, kis foltokban fordul elő. Tudomásunk szerint ez a templom az egyetlen, mely teljes egészében ilyen falazással készült. De Berhida temploma is egyedinek számít a szentély és a hajó felett kőből falazott tetőszerkezet, a hasonló kialakítású toronysisak s a hajdani kutatáskor megvizsgált, sekrestye feletti félnyeregtető szerkezete révén. Itt lesz szó arról a településről, amely 7 templommal büszkélkedhet, illetve egy háromhajós templom is helyet kapott a sorozatban…

Egy különleges templom a Séd partján

Egy különleges templom a Séd partján

Berhida
Berhida középkori templomáról sok jellemzőt fel lehetne sorakoztatni, amiből joggal az a következtetés vonható le, hogy ez az épület más, mint a többi; egyedi, egyéniség, karakter.
Lózs település különleges temploma

Lózs település különleges temploma

Nagylózs
A nagylózsi temetőkápolna falai teljes egészében halszálkakötéses technikával készültek. Tudomásunk szerint ez a templom az egyetlen, mely teljes egészében ilyen falazással készült.
Egy település - 7 templom | Dörgicse

Egy település - 7 templom | Dörgicse

Dörgicse
Létezik egy település Magyarországon, amely 7 templommal rendelkezik: három Árpád-kori templomromja, ugyanannyi evangélikus és egy katolikus temploma van.
A kétszentélyes, kéthajós templom

A kétszentélyes, kéthajós templom

Dörgicse
Felsődörgicse temploma egyedülálló a falusi templomok építészeti megoldásainak körében. A XI. század végén épült templom mellé a XIII. században egy második templomot emeltek.
Egy falusi templom a XIII. századból

Egy falusi templom a XIII. századból

Nagybörzsöny
A nagybörzsönyi Szent István-templom az Árpád-korban épült falusi templomok egyik gyöngyszeme, amely változtatás nélkül maradt ránk. A templomot 1200 körül létesíthették.
Egy háromhajós falusi templom a Balaton-felvidéken

Egy háromhajós falusi templom a Balaton-felvidéken

Kővágóörs
Egyetlen háromhajós falusi templomunk ezen a vidéken, hiszen a felsőörsi prépostsági templomot nem minősíthetjük falusinak.
Pálos kolostorok Magyarországon 1.

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé.

Erődített templomok Magyarországon

Az erődített templom olyan épületegyüttes, amelynek meghatározó eleme a területén található templom, mely liturgikus tér. A körülötte közösségi tulajdonban lévő temető, amely megszentelt hely, valamint az ezeket övező olyan fal, mely fegyveres támadásnak való ellenálláshoz szükséges külön jegyeket visel magán és/vagy egyéb hadászati célú védművek is csatlakoznak hozzá.

Az Árpád-kor művészeti emlékei II. | A XIII. századi arisztokrácia monostorai 

A kegyúri monostor vagy „monostor módjára, két toronnyal épített” templom, amelyben a kegyúri család temetkezési előjogokkal is rendelkezett, az egész középkorban az arisztokrácia reprezentációjának eszköze s vagyonának is nagyra értékelt része…

Árpád-kori templomok Vas megyében

Árpád-kori templomok Vas megyében

Vas megye
A 13. század első felének nemzetségi építkezéseivel párhuzamosan folyó, a jáki stílus, műrészletek és ábrázolások hatásával jellemezhető falusi templomépítészetnek a 13. század közepétől virágkora bontakozott ki.
A Balaton környékének középkori templomai 1.

A Balaton környékének középkori templomai 1.

Somogy megye
Szép számban lelhetők fel Somogyban középkori emlékek, közülük is legnevezetesebb talán az 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság. Számos román és gótikus stílusú templom őrzi a XI-XV. század építészeti sajátosságait.
Szent László király ereklyéje

Szent László király ereklyéje

Tállya
Tállyán, a római katolikus templomban őrzik a monstrancia alakú ereklyetartót, mely Szent László ujjpercereklyéjét őrzi. A kvalitásos ötvösmű hullámos szélű talpon nyugszik, nódusza vázaidomú. A 18. század végén készült szekrénye félköríves, elöl kihasasodó üvegajtóval zárul.
Középkori templomrom az üdülőben | Kissing templomrom

A középkorban Csillaghegy területén magyarság lakta ezt a vidéket, itt állt a Kissing nevű falu. A 14. századi határjárásokban feltűnik temploma is, amelyet a hasonnevű patak melletti Kissing plébániájaként határozták meg. Egy 15. század végi oklevél is vélhetően a templom épületét említette, méghozzá már akkor is lepusztult, romos állapotban…

rrem

A Keszthely déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. A középkori templomot 1713-ban építették újjá. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják.

Back to Top