Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Insula Pilup, avagy „Fülöpsziget” helyett Taliándörögd

A pálosok nyomában

Insula Pilup, avagy "Fülöpsziget" helyett Taliándörögd

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14. és a 15. század a pálosok életében a megerősödés és virágzás kora, ebben az időben, hazánkban már 64 kolostoruk volt. Ám a megalapítás körüli időből, a Gyöngyösi Gergely rendtörténetíró írásában fennmaradt oklevélből tudunk a veszprémi egyházmegyében már fennálló kolostorokról is, melyekben pálos rendi szerzetesek éltek. A rendtörténetben szereplő irat Pál veszprémi püspök 1263-ban kelt oklevele, melyben megvizsgálta a rend kolostorait egyházmegyéjében, alkalmasak-e Szent Ágoston Reguláját követni önállóságuk megtartása mellett. A püspök oklevelében felsorolta a kolostorokat, melyek a veszprémi egyházmegyében voltak megtalálhatók. Első helyen Insula Pilup állt, mely kolostor helyének kilétét sokáig homály fedte. A Magyar Nemzeti Múzeum 2023. október 27-ei közlése szerint azonban többé nem titok, hol állt a pálosok Insula Pilup Sanctae Helenae remetesége…

A szakemberek számára sokáig nagy talánynak bizonyult, hogy a pálosok veszprém egyházmegyei Insula Pilup remetesége hol állt, mit rejt a névben szereplő “Pilup” tulajdonnév, amely egyébként írott forrásokban nagyon ritka, és az “Insula”, mely szigetet jelent. Több kutató gondolt arra, hogy íráshibáról lehet szó, a legtöbben azonban úgy vélték, hogy a Pilup szó a latin Philippus (magyarul Fülöp) hibásan írt alakja, mely kedvelt név volt a 13. században Magyarországon. Az “insula”, vagyis “vízzel határolt földdarab” jelentése pedig a szó szoros értelmében volt értelmezendő. A pálosok Szent Ilona remeteségének holléte már a 20. század közepén is kutatásra ösztönözte a szakembereket.

Dr. Rejőd Tiborc “A fehér barát” 3. évfolyam 1. számában, 1940-ben jelentetett meg egy cikket A fülöpszigeti pálosszentély romja címmel… Dr. Rejőd Tiborc szerint a Pál püspök által felsorolt első 8 kolostor első helyét elfoglaló Insula Pilup Révfülöppel volt azonos. 2005-ben jelent meg Solymosi László tanulmánya, a “Pilissziget vagy Fülöpsziget?” című, amelyben Pál, veszprémi püspök 1263-ban írt oklevelében említett Insula Pilup Sanctea Helenae pálos kolostorának helyét fejtegette. Így jutott el – hasonlóan Dr. Rejőd Tiborc okfejtéséhez – Révfülöpig. Egy évvel később Holler László “A veszprémi püspök egy 1263. évi okleveléről” című tanulmányában is arra jutott, hogy az első 8 kolostor között Insula Pilup valójában Fülöpsziget, vagyis Révfülöpről van szó…

A pálosok Insula Pilup Sanctae Helenae remeteségének helye napjainkban

A kutatás kezdetei...

Révfülöp és környékének az Árpád-korban a tihanyi apátság mellett az Atyusz-nemzetség volt a birtokosa. A nemzetség egyik tagja, bizonyos Sol ispán három végrendeletet hagyott maga után. A három testamentumból kettőben a pilupi birtokról is szó esik. Az első végrendeletében közvetlenül a pilupi adomány előtt annyi áll, hogy Sol ispán két szőlőt Szent Ilona szerzeteseinek adott… A Szent Ilona egyház helyét közelebbről nem jelölte meg Sol ispán a végrendeletben. A remeteség alapításáról semmilyen információ nem áll rendelkezésre, az intézmény kapcsolata a környéken birtokos Atyus nemzetséggel azonban biztosra vehető.

Később felbukkant egy, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tulajdonában lévő áttekintő térkép (Mappa exhibens, Ferritoria Szőcz, Raskó, Dobos et Saska … Comitatui Szaladiensi ingremiata …) a maps.hungaricana.hu oldalán, amely Szőc, Raskó, Dobos, Saska (Zala m.) bel- és külterületét ábrázolja 1827-ből. A térképre Sütő Krisztián Veszprém vármegyei önkéntes bukkant rá. A középkori falvakra és templomokra specializálódott kollégájával, Kaszás Zsolttal megkeresték a területet, fotóanyagot készítettek, majd értesítették Papp Attilát, így innentől már a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének égisze alatt, a „Pusztatemplomok kutatása” projekt keretein belül folyt a kutatás.

Az 1827-ből származó térkép "Rudera St. Helena" jelöléssel

Insula Pilup azonosítása

A sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget múzeumbarát önkéntesek segítségével az Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei, Taliándörögd határában azonosították. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteséget sikerült megtalálni, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként és kolostortájként, közelebb jutva a rend korai történetének alaposabb megismeréséhez.

Az előzetes terepbejárások és műszeres kutatások alátámasztották a várt eredményeket. A kutatás következő fázisában önkéntesek bevonásával megtisztították a területet, így jól láthatóvá váltak a templomépület saját omladéka alatt lévő maradványai, illetve látható részként az északi fal mintegy 70 centiméter magas falmaradványa. A geofizikai mérések szerint egy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épülethez tartozott, amelynek az omladéka a helyszínen maradt, nem szóródott szét, alapozása feltehetően szintén érintetlen. Az omladékban talált vasszögek típusa és mennyisége alapján a templomot zsindelytető fedte és fakerítés határolta. Előkerült egy két részre tört gótikus kulcs is a földhíd szigeti bekötésénél, ahol feltehetően a terület bejárata lehetett.

A helyszín ismeretében értelmet nyert az insula kifejezés, hiszen az apró kiemelkedést, ahol a templom állt, három oldalról víz vette körül, tulajdonképpen egy mesterséges földhíddal elérhetővé tett, szó szerinti értelemben vett sziget volt. A MNM munkatársai azonosították a sziget apró lakóépületét is, amelyben egyszerre legfeljebb 2-3 fő tartózkodhatott. Az emléküket a helynévi anyag megőrizte, hiszen a mellette folyó patakot Ilonakúti ároknak, a medret és magát a forrást Ilonaházinak nevezik és az ide vezető erdei út mellett egy Barát-fa-tető elnevezésű terület húzódik. A templommaradvány és a remeteség feltárására a tervek szerint a közeljövőben kerülhet sor.

 

Galuska Tünde

Forrás:
Nemzeti Régészeti Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum facebook oldala (2023. október 27-ei közlés)
Papp Attila, a MNM régészének szóbeli közlése
Térkép: maps.hungaricana.hu / Mappa exhibens, Ferritoria Szőcz, Raskó, Dobos et Saska … Comitatui Szaladiensi ingremiata …
A pálos rend építészeti emlékei weboldal
Az egykori remeteség helyszínén készült fotókat a szerző készítette 2023. szeptember 30-án

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021