Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Középkori templom-túra a Balaton-felvidéken 1.

Középkori templom-túra a Balaton-felvidéken 1.

Balatonfűzfő és környéke

A Balaton-felvidéki barangolásunkat ezúttal a Balaton északkeleti partján, Balatonfűzfőn és környékén kezdjük. A Veszprém vármegye keleti részén található településeket bejárva számos középkori templommal találkozhatunk. A képre kattintva megnyithatod adott templom adatlapját.

A Balatont és környékét különféle szempontokból tanulmányozhatjuk. A nyaralóközönség pihenést keres a Balaton partján és üdülést a csodás tó enyhe hullámaiban. A turista a kedves vidék bájos szépségeiben gyönyörködik, felkeresvén a partmenti helyeket és a Dunántúli dombvidék barátságos hegyeit, vagy a szétszórt községeket és városkákat, ahol a népi építkezés sajátos, oszlopos-tornácos parasztházaival, azok közt pedig nem egyszer a középkorból származó templomokkal találkozik. De a hazánkat pusztító háborúk többször nem kímélték meg az ember alkotásait, lerombolván a község templomát, sőt olykor az egész falut is megsemmisítették. Mindezek ellenére a Balaton-felvidék hazánk egyik legnagyobb középkori templomokban gazdag területe. 

Szent István uralkodásával veszi kezdetét a román stílus hazánkban és a tatárjárással ér véget. Fennmaradt emlékeink közül ebből a korból eredeti alakjában egy sem maradt meg, mert vagy romokban hevernek, vagy pedig az idők folyamán átépítették (pl. Szentkirályszabadjai r. k. templom, a tihanyi kolostortemplom, a zánkai ref. templom). A gótikus stílus a tatárjárás (1241) után lép fel és kora a mohácsi vésszel (1526) lezárul. Megannyi ilyen stílusú emléket említünk fel az alábbiakban. Ezúttal Balatonfűzfőt és környékét járjuk be középkori templomokat keresve. A Balaton-felvidéki barangolásunkat ezúttal a Balaton északkeleti partján, Balatonfűzfőn és környékén kezdjük. A Veszprém vármegye keleti részén található településeket bejárva számos középkori templommal találkozhatunk. A túránkat Berhidán kezdjük meg, majd az Öskün található rotundát nézzük meg. Utunkat Sólyon folytatjuk, és megtekintjük a litéri református templomot is. Balatonfűzfőn a Mámai templomromot, Balatonalmádiban a református templomot látogathatjuk meg. Végül Szentkirályszabadjára utazunk. Az egy napos kényelmes út alatt így 7 középkori templomot látogathatunk meg. 

Berhida | Szent Kereszt-templom

A berhidai középkori templom érdekes és jelentős művészettörténeti, építészeti jelentőségű kis épület, különösen szokatlan kő tetőszerkezetével hívja fel magára a figyelmet. — Sem Magyarországon, sem közvetlen közelben nem találtunk eddig példát erre a tetőszerkezetre. A franciaországi Montataire XIII. századi kolostortemplomában találtunk hasonló kőtetőszerkezetet, s valószínűleg még Franciaország más területein is. Egyelőre nem ismerjük azokat a szálakat, amelyek ezt hazánkba közvetíthetik, s nem tudjuk azt sem, volt e még hazánkban máshol is hasonló tetőmegoldás. A templom belsejének helyreállítása során az eredeti XIV. századi hatás visszaállítására törekedtek.

Az írott adatok 1372-tól említik a berhidai Szent Péter-templomot, alaprajza és román kori részletei alapján azonban a XIII-XIV. század fordulóján épített késő román falusi templomok közé sorolható. A hajó boltozatának első zárókövén levő címer alapján gótikus átépítése Hunt-Pázmány nembeli Demeter személyéhez fűzhető, aki 1387 és 1391 között volt veszprémi püspök. A XVI. század második felében vastag kőfallal körülvéve megerősítették ennek a XVIII. században visszabontott alapjai láthatók a templom körül. A XVI. századtól 1759-ig a protestánsok használták. l963-64-ben tárta fel és állította helyre az OMF.

Az épület első formájában a mai egyhajós, sokszögű szentélyzáródású templom volt, sekrestyével. Ennek az első templomnak a falkutatás tanúsága szerint síkfödéme volt. Belsejét felszentelési keresztek díszítették. Ezek felett a freskófeltárásnál megtalált narancsvörös, népies ornamentális festés volt. Okleveles adatunk ugyan nincs erre, de az alaprajzi elrendezés és a részletformák is a XIII — XIV. század fordulójára keltezik a templomot. Tipikusan későromán-koragótikus alkotás, egyszerű tömör formákkal. Famennyezetes, fatetős, (ennek helyére épült később a kő tetőszék, köríves álboltozású, de már enyhén csúcsíves kis ablakokkal. A torony is valószínűleg alacsonyabb volt. A freskók a XIV. század elejére vallanak, a népies hálóminta is legfeljebb a század közepéről való). 

Öskü | Rotunda

A rotunda építése a káptalan tevékenységéhez fűzhető. A hazai rotundák szakértője, Gervers Molnár Vera azt a 11. század végére helyezte. A kerek templom helyreállítását a 18. század első éveiben kezdték meg. Ifjabb Zichy István 1700 tavaszán kötött szerződést a fehérvári Georg Heller ácsmesterrel, az „Eskü”-ben levő, romjaiból újjáépített kápolna olasz tetővel történő lefedésére, a bemutatott terv alapján. A „wällische Hauben” kupola formájú tetőt jelez. Építéséhez 1702 őszén Veszprémben vásárolták meg a szükséges szeget, 1703 elején pedig a deszkát és a zsindelyt.

Sóly, Református templom

A sólyi templommal összefüggésbe hozható legkorábbi írott forrás a veszprémi püspökség alapítólevelének 1257-es átírásában található, mely szerint az oklevél kiadására 1009-ben Sool birtokon Szent István vértanú kápolnájánál került sor. Sóly, más néven Betereg birtok, elsőként a veszprémi káptalan birtokainak összeírásában tűnik fel. A Betreg faluban álló, üresedésben levő királyi kápolnát (icapellam nostram vacantem in villa Betreg) II. András király 1221-ben a veszprémi káptalannak adja. Betereg faluban királyi udvarnokokat említenek 1272-ben. 

Litér | Református templom

A középkori eredetű templom feltűnően hosszú hajóból és az előtt emelkedő toronyból áll, déli oldalán román kori kapuzattal. A csúcsos sisakkal fedett tornyon kis kiülésű lizénák közt sima felületek fent zsalus ablakok és órapárkány. Belseje síkmennyezetes, mindkét végén fakarzatok amelyek a pelikános hangvetójű szószékkel és a padokkal együtt egyszerű barokk formákat mutatnak. A déli kapuzat kétlépcsős bélletű, fekvő oroszlánokra támaszkodó, szörnyalakos fejezetű oszlopokon nyugvó háromszögű oromzattal és az oszlopok törzsén szobrokkal. A 13. században épült. 

Mámai templomrom | Balatonfűzfő

A falu első okleveles említése igen korai; a veszprémvölgyi kolostor Szent István-féle, görög nyelvű alapítólevelében található. Az 1109-es latin nyelvű átírásból megtudjuk, hogy korábban (az adományozás előtt) ez a vidék királyi udvarnokföld volt és öt falut — köztük másodiknak Márnát — a király örökjoggal a monostornak adományozza. 1296-ban Lodomér esztergomi érsek újból átírja az István-féle alapítólevelet, majd meg is erősíti. Ebben a megerősítésben már a falvak egyházainak nevei is szerepelnek: a kenesei Szent Mihály, a szárberényi Szent Márton, a mámai Szent László templom (amely a Szent Márton egyház filiája) és a padragi Szent Mihályról nevezett templomok. 

Szentkirályszabadja | Szent István király-templom

Az írott forrásokban először 1269-ben szereplő falunak ma is áll kisebb dombra épült, Árpád-kori eredetű plébániatemploma. A keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom nyugati végéhez nagyméretű késő középkori torony kapcsolódik. A torony északnyugati és délnyugati sarkait támpillérek erősítik. Egy további nagyobb támpillér található a hajó déli oldalának közepén. A hajó északi oldalának középrészéhez viszonylag nagyméretű, újkori, egybeépült sekrestye és kripta kapcsolódik. A csúcsíves toronyaljat erősen sérült, pálcatagos, reneszánsz lófejpajzsos címeres, kőkeretes ajtónyílás választja el a hajótól.

Balatonalmádi-Vörösberény | Református templom

A középkori Szárberény kettős település volt, kisebbik része a veszprémi káptalan, a nagyobbik a veszprémvölgyi apácák Balaton-menti uradalmának központi faluja volt. Mellettük a XIII. században még éltek itt királyi udvarnokok is. A XV. században Szárberény az apácáké, Kisberény vagy Kisszárberény a káptalané. Berény Szent Márton egyháza az apácák falujában állt, az apácák birtokán álló többi plébániatemplom anyaegyháza, azok: Kenese, Máma, Sándor, Csittény és Padrag a szárberényi plébánia filiális plébániái voltak. A templom valószínűleg nagyon korai, azonban csak 1290-töl ismert említésével éppúgy találkozunk a középkor századaiban, mint papjaiéval.  

Következő túránk alkalmával Veszprémben keressük fel a középkori eredetű templomokat, látogatjuk meg az egyéb látnivalókat, illetve Veszprém környékén járjuk végig a középkori egyházakat.

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021