Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Szentkirályszabadja | Szent István király-templom 

Szent István király-templom

Szentkirályszabadja

Elérhetőség

VESZPRÉM MEGYE
8225 Szentkirályszabadja, Petőfi u. 6.
Telefon: 20/294-2063
E-mail: donpietroberkes@gmail.com

 

Galéria

A Veszprém megyei Szentkirályszabadja a megyeszékhely és a Balaton északi partja között mintegy félúton, a Malom-völgy É-i bejáratánál található település. A községet a XIII. században olyan sajátos jogállású, a várjobbágyok előkelő rétegéhez tartozó és saját földekkel is rendelkező, mindazonáltal az alávetett népességhez tartozó ún. szent király szabadjailakták, akik kiváltságaikat első királyunktól, Szt. Istvántól eredeztették, amit legszembetűnőbben településük megnevezésével 1269 Zubady„, 1372 Zenthkiralzabady”, 1383 Zabady sancti regisjuttattak kifejezésre. A XIII-XIV. században soraikból számosan a köznemesek közé emelkedtek. Szentkirályszabadja jellegzetes kisnemesi település maradt a késő középkorban és az újkorban is. A községgel kapcsolatos birtokügyek, köztük a veszprémi káptalan (a település egyik földesura) és a helybéli nemesek pereskedésének emlékét több oklevél őrzi a Veszprémi Káptalani Levéltárban.

Az
írott forrásokban először 1269-ben szereplő falunak ma is áll kisebb dombra épült, Árpád-kori eredetű plébániatemploma. A templom védőszentje Szent István király. A keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom nyugati végéhez nagyméretű késő középkori torony kapcsolódik. A torony északnyugati és délnyugati sarkait támpillérek erősítik. Egy további nagyobb támpillér található a hajó déli oldalának közepén. A hajó északi oldalának középrészéhez viszonylag nagyméretű, újkori, egybeépült sekrestye és kripta kapcsolódik. A csúcsíves toronyaljat erősen sérült, pálcatagos, reneszánsz lófejpajzsos címeres, kőkeretes ajtónyílás választja el a hajótól. A templom berendezése újkori, részben barokk (márvány főoltár, szószék), részben jellegtelen. A templom első említése 1291-ből ismert. Az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékekben is szerepelt. 1383-ban a templom mellett a kőből épült Szent Kereszt-kápolna állt, amelyet egy itteni nemes, György fia Pál nagyapja építtetett. 1291-ben György, 1333-1334-ben János, 1508-ban György, 1550-ben Tamás volt a templom papja. 1454 és 1536 között több alkalommal említették névtelenül is a szentkirályszabadjai plébánost.

A török hódoltság alatt elpusztult falut a XVIII. század elején újratelepítették. A templomot átmenetileg a reformátusok használták. 1721 és 1730 között szerezték vissza a katolikusok. A templomon 1730-ban, majd 1755-ben is építkeztek. 1789-ben szentkirályszabadjai Rosos Pál veszprémi székesegyházi főesperes, egyben helyi birtokos későbbi veszprémi püspök átépíttette a templomot. Ekkor készülhetett a sekrestye és a kripta. 1813-ban ismét építkeztek a templomon. A torony barokk hagymasisakját 1908 után gúla alakúra cserélték. 1914-ben a templomot neoromán stílusban tatarozták. Ekkor nyerte a korabeli veszprémi püspöki székesegyházhoz hasonló külarchitektúráját, a legutóbbi helyreállításig megvolt kváderszerű külső festést. Az eredetileg kőből épült sekrestye-kripta részt pedig téglával falazva felmagasították a templom főpárkányáig. Lényegében ezt az 1914-es külsőt tartotta meg a templom a XX. század végéig. Ezen jóformán nem változtatott a II. világháborús károk utáni, 1945— 1946-os teljes külső és az 1955-1956-os belső tatarozás sem. 1954-ben szerelték be a villanyvilágítást.

Az 1990-es évek elejére azonban a templom állaga már erősen leromlott, javításra szorult. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) ekkor tervet szíttetett az épület helyreállítására (tervező: Schőnerné Pusztai Ilona építész). A templomon kisebb falkutatást is végeztek (Lővei Pál művészettörténész). Ennek során megállapítható volt, hogy a szentély a hajóval azonos törtkő technikával egyszerre épült. Előkerültek a hajó déli oldalának és a szentélynek ablakai, továbbá a hajó déli falának nyugati felén, a két támpillér között középen a gótikus kőkeretes, elfalazott eredeti bejárat, a torony északi sarka és a hajó északnyugati sarkán álló támpillér között pedig egy kőkeretes résablak.

 

Forrás:
RAINER Pál: Középkori plébániaépület(?) Szentkirályszabadján In.: Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021