Pálos kolostorok Magyarországon 1.

Pálos kolostorok Magyarországon 1.

10+1 pálos kolostorrom

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14. és a 15. század a pálosok életében a megerősödés és virágzás kora, ebben az időben, hazánkban már 64, míg Erdélyben 3, Szlavóniában, Dalmáciában és Isztriában 8 kolostoruk volt. Később Lengyelországban, Németországban, az USA-ban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Belgiumban, Fehéroroszországban, Csehországban és Kamerunban is létesültek pálos rendházak. Gyöngyösi Gergely, a rend történetírója a mohácsi vészig terjedő időszakban kb. 100 kolostort említ, a török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé. A cikkben 10+1 pálos kolostorromot mutatok be.

Cikkek, érdekességek

Szent Mihály-kolostor | Nagyvázsony

Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs közösen alapították a nagyvázsonyi pálos kolostort, ünnepélyes alapítólevelük 1483. május 5-én kelt. Az oklevél szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy „az ő és szüleik üdvösségére” létesítették a templomot és rendházat. Kinizsit és Magyar Balázst is is temették el. Amikor 1552 tavaszán Vázsony közvetlenül a végvárvonalba került, a környékbeli földesurak, Horváth Péter és Gáspár, Choron János és Gyulaffy László váraik és a környék biztonsága érdekében, a tálodi és a városlődivel együtt felrobbantották a vázsonyi pálos kolostort, félvén attól, hogy a török elfoglalja és erődítménnyé alakítja azokat.  

Szent Mária Magdolna pálos-kolostor | Salföld

A 13. századtól kezdve a terülten a környék birtokosa a Kőkúti család volt. Minden valószínűség szerint ez a Kőkúti család alapíthatta a kőkúti pálos kolostort is, melynek első említése a 13. század közepéről származik. A kőkúti pálosok a 15. század végén hagyhatták el monostorukat, közvetlenül azután, hogy a búcsúkból származó jövedelmüket a kolostor építkezéseire fordították, és kibővítették, sőt teljesen átépítették rendházukat. Mai napig láthatjuk óriási borospincéjüket, a kolostor elrendezését és a templom falai is magasan állnak…

Dédesi Szent Lélek pálos-kolostor | Miskolc-Szentlélek

A szentléleki pálos közösség első, oklevéllel adatolható említése 1312-ből származik. Ekkor az Ákos nembeli Ernye bán fia, István adományozott földterületeket a dédesi kolostornak. Ennek az oklevélnek alapján is joggal feltételezhetjük, hogy a szentléleki kolostor már rendelkezett a 14. század elején korábbi előzménnyel. Donátorai között szerepel a 14–15. században a királyi család is. Nagy Lajos király, Erzsébet királyné, Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond bőkezű adományokat tett a kolostor számára. 1540-ben Balassa Zsigmond emberei lerombolták a pálosok szentléleki kolostorát, mert a barátok panaszt tettek a Balassák önkényeskedései ellen. A kolostor 1550 körül teljesen elnéptelenedett. 1628-ban Diósgyőrhöz hasonlóan területét elzálogosították, hogy Bécsben egy új pálos rendháznak telket tudjanak venni. Utolsó említése 1737-ből származik, amikor a romot visszaszolgáltatták a diósgyőri pálosoknak. Szentléleket – több más rendházhoz hasonlóan – soha nem építették újjá.

Boldogasszony-kolostor | Gönc

A gönci pálos kolostor alapításának idejét és alapítóját sem ismerjük, ám Gönc mellett – feltehetően a mai kolostor helyén -, már a 14. század végén élt egy szerzetesi közösség. A gönci monostort első ízben Nagy Lajos király 1371. december 8-án, Fónyban kelt oklevele említette. 1540-ben a szerzetesek már szegények voltak és szükséget szenvedtek, amiért a terebesi kolostor kisegítette őket egy kaszáló felének hasznaival. Végül 1558-ban hallunk utoljára a gönci kolostorról, mikor Fráter György vizitátor, sátoraljaújhelyi prior a két gönci kolostort, a Boldogasszony és Szent Katalin kolostorát és ispotályt bérbeadta Gönc városának évi 100 forintért. Már a mohácsi vész évében számos pálos kolostor elpusztult, ezen a vidéken a következő évtizedekben Szapolyai János és Ferdinánd király, illetve a csatlakozó főurak csapatai, az általános zűrzavart fosztogatásra, dúlásra használták fel. Ennek esett áldozatul a gönci monostor is, mely 1540 után, a 16. közepe táján néptelenedett el, majd rommá vált.

Boldogságos Szűz-kolostor | Martonyi

A Háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1480 és 1491 között a monostort háromhegyinek nevezték. Kevés írott forrással rendelkezik a kolostor, alapításának ideje is ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1341-ben már jelentős adományban részesült a rendház. Nem tartozott a gazdagabb kolostorok közé. Egy 1564-ben íródott oklevél szerint még lakták a szerzetesek, majd csak ezután néptelenedett el. 1567-ben már elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva-völgyet pusztító törökök égethették fel. Egy másik feltételezés szerint a protestantizmushoz csatlakozó Bebek György pusztíthatta el, aki 1538 és 1555 között több kolostort is leromboltatott, javaiktól megfosztott. 1569-ben az újhelyi vikárius kiárusította ingatlanait. Ezután nem települt újjá.

Szent Jakab-kolostor | Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak.

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait.

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról…

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

 

 

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei

Back to Top