Tolna megye
Tolna megye középkori templomai ABC sorrendben, a települések neve mellett találhatók meg. A középkori templomok adatlapján az épületek történetét többnyire képek is kiegészítik. A középkori templomokról szóló információ forrása szakemberek által írt tanulmányok, beszámolók anyaga. A lap alján térkép is található a megye középkori templomairól a könnyebb tájékozódást segítve. Kellemes időtöltést!
A vármegye kialakítására Koppány legyőzése után került sor, a királyi koronával szimbolizált önálló állam létrehozásának keretében. A megye központja és névadója Tolna várispánsága lett, mely a későbbi megyésispánok székhelyeként sokáig királyi illetve királynéi birokban maradt. Szent István államalkotó tevékenysége egyházszervező munkával párosult. A megye egész területe a pécsi püspökség hatáskörébe tartozott, de a könnyebb és hatékonyabb irányítás megkövetelte kisebb egységek létrehozását is. így valamennyi egyházmegyében vármegyénként legalább egy, de többször kettő-három főesperességi körzetet szerveztek meg. Tolna vármegye keleti részén a vármegye székhelyén, Tolnán illetve nyugati részén az ősi földvárral rendelkező s már említett Regölyben alakult ki főesperességi központ.
A kereszténység megerősítését szolgálták a bencés rend részére történt királyi adományok, amelyek néha egész udvarházak teljes szolgálónépére kiterjedtek. A pannonhalmi és pécsváradi apátságok birtokoltak a megyében területet, tudunk a zalavári, a bakonybéli apátság, majd a veszprémvölgyi apácák érdekeltségéről. A fenti birtokosokat kiegészítik a királyaink által a megyében alapított monostorok. Kiemelt jelentőségű 1061-ben a szekszárdi bencés apátság I. Béla által történt megalapítása. 1093-ban László király alapította a bátai apátságot, s 1135 körül talán II. Béla nevéhez fűződik a földvári bencés monostor létrehozása. 1142-ben a cikádori ciszterci monostor II. Géza király támogatásával jött létre. A királyi alapításúak mellett nem szabad említés nélkül hagynunk a nemzetségi monostorokat sem.
A Bikácsok 1145-ben alapították a madocsai apátságot. 12-13. századi lehet a tisztázatlan alapítású iváni apátság és a Szente-Mágocsok mágocsi monostora. A talán Dárói családbeli Mojs tárnokmester majd nádor ábrahámi ciszterci monostora 1260 körül jöhetett létre. A 13. század második feléből származhat a helyi nemesek által alapított tőli és az Aporok alapította apari kolostor. Utóbbi két prépostság képviselte az Ágoston-rendet a megyénben. Zsigmond király korában jelentek meg a Mesztegnyői Szerecsenek Tolna vármegye déli részeinek birtokosaiként, majd a Lackfiak 1397-es bukása után a Kanizsaiak, s 1395-ben a tolnai királyi birtokból részesülő Marczaliak. A következő században tűnt fel a fényes karriert befutott Ozorai Pipo, aki az Ozorai család fiúsított leányörökösét vette feleségül, s jutott Ozora birtokába. Számos középkori templom maradt fenn a megyében… (Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig)
Aparhant, rk. templom
Báta, templomrom
Bátaszék, ciszterci apátság
Bátaszék, rk. templom
Bikács, templomrom
Cikó, eszterpusztai – hátsódűlői templomrom
Cikó, máriaszéplaki templomrom – Ótemplom
Decs, ref. templom
Felsőnyék, rk. templom
Iregszemcse, Kálvária-kápolna
Iregszemcse, Veresbarát-templomrom és pince
Kocsola, templomrom
Madocsa, ref. templom
Miszla, rk. templom
Nagyszékely, ref. templom
Regöly, somolyipusztai templomrom
Szakály, rk. templom
Szakcs, rk. templom
Szálka, rk. templom
Szekszárd, volt Megyeháza udvara
Tamási, rk. templom