Aparhant | Szent Bertalan-templom

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak első fennmaradt okleveles említése 1314-ből való; ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult; személynévből eredhet, amely az apa főnév származéka lehetett.[3] Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa. A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét.

A 15. század eleji, gótikus, 1405-ben említett, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt prépostsági templomot 1758–1785 között építették át gróf Apponyi Antal György kegyúr, Tolna vármegye főispánja és a hívek költségén. Kiteresedésben szabadon álló, keletelt, egyhajós templom, nyugati homlokzati toronnyal, a hajónál keskenyebb, nyújtott, poligonális záródású, támpilléres szentéllyel, a szentély északi oldalához épült, félnyeregtetős sekrestye-oratóriummal. Kőkeretes nyugati kapu, felette háromszögű oromzat, a szemöldökgerendán és a felette lévő kőtáblán latin nyelvű, kronosztikonos építési (1785) és felújítási (1840 körül) feliratok. A nyugati homlokzat karzatra nyíló hegedűablaka mellett kétoldalt egy-egy üres szoborfülke. A hajóban és a toronyaljban csehsüveg boltozat, a szentélyben élkereszt boltozat félkupolával, a sek-restyében fiókos dongaboltozat. A hajó nyugati végében oszlopos, csehsüveg boltozatos karzat. Orgona: 1861 (Komornyik Nándor); átépítve: 1866 (Unger Endre). Falképek: 20. század. Berendezés: 18–19. század. A diadalív pillérjén a szentélyben nyugvó, 18. századi apari plébánosok emléktáblája. A szentély déli falán az aparhanti temetőkben nyugvó, 19–20. századi lelkipásztorok emléktáblája. 

Forrás:
Magyarország Műemlékjegyzéke – Tolna megye