Nagyboldogasszony-templom
Bátaszék
Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben alapította II. Géza király. Az anyaapátság a Bécs melletti osztrák Heiligenkreuz volt. Alapítólevél nem maradt fenn, de oklevelekből tudjuk, hogy a király gazdagon ellátta birtokokkal az új apátságot. 1242-ben a tatárok felégették a monostort. Ideiglenesen helyreállították, és csak 1347-50 között – Töttösi Istvántól kapott gazdag adományokból – tudták a tatárok pusztításaiból újjáépíteni a templomot és a monostort. 1411 után a monostor kicsúszott a ciszterci rend kezéből. 1420-ban a délvidékről menekülő bencések kezébe került. 1478-ig működött a konvent, majd az elnéptelenedett apátságot egyesítették a bátai bencés apátsággal és a település Szék neve elé így került a Báta előtag.
A mohácsi csata (1526) után I. Ferdinánd megerődítette a monostort. 1529-ben Ibrahim pasa lerombolta, majd török palánkvárat épített köré, melyben 150 évig éltek a törökök. A templom szentélyét mecsetként használták, a hajóban kialakított kisebb, fűthetővé tett helyiségekben pedig laktak. 1678 után szabadult fel a vidék a török uralom alól. 1726-tól német (sváb) telepeseket hoztak ide, akik számára a középkori templom romjaiból Jány Jakab apát kezdett templomot építeni, amit halála után Kolonics Zsigmond bátai apát fejezett be. Az így felépült barokk templom a XIX. század végére igen rossz állapotba került, ezért 1897 körül új templom építésébe kezdtek. Ezt a nagy neogót templomot – a mai plébániatemplomot – 1903-ban szentelték fel és csak utána bontották el mellőle a düledező barokk templomot. Mindezek következtében a középkori templom nyomtalanul eltűnt.
A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m. A kereszthajó hossza 31,9 m, a szentélyé 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m. A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel. A templom stílszerű festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte. A gazdag díszítésből a hiányzó bordák színgazdag plasztikai érzékeltetése érdemel figyelmet és a templom hat képsorozata, melyeket Krikler József festőművész készített. A szentélyben lévők: Krisztus levétele a keresztről, Asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál. A déli keresztház képei: Angyali üdvözlet, Jézus születése. Az északi keresztház képei: Jézus Péterrel a tengeren, Jézus a gyermekek barátja.
Blaskovits képei közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe. Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik. A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki, s darabonként is az asztalosipar remekei. Az oltárok, a szószék és az orgona homlokzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készültek. Az egyes tárgyak tömör tölgyfából vannak, cirbolya faragással és dús aranyozással díszítve. A főoltáron Szűz Mária relief szobra, két oldalán Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltár érdekessége még a rajta látható négy domborművű faragás. Az oltármenza előlapján Jézus születése és feltámadása látható, a tabernákulum két oldalán Vajk megkeresztelkedése és Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A főoltár fiatornyaiban az angyalok kilenc karát szimbolizáló angyalszobrok kaptak helyet.
Forrás:
Bátaszék város hivatalos weboldala (2023. február 24.)