Ha valami érdekesre vágysz
Cikkek, érdekességek
A cikkek, érdekességek menüpont alatt olyan képes beszámolók olvashatók, amelyek témája természetesen a középkori templom. Építészeti stílusokról, magyarországi körtemplomokról, azok fajáiról, királyi kápolnákról és falusi templomokról, egy-egy település több középkori örökségéről is lesz szó.
De olvasható cikk olyan épületekről is, amelyek mára már elpusztultak, és bár túlélték mohácsot, és a világháborúkat, ám egy nemrég meghozott rossz döntést már nem… A cikkek között Magyarország szerzetesrendjeinek kolostorairól is találsz beszámolót. A cikkek a képre kattintva olvashatók.
Pálos kolostorok Magyarországon
A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is.
Árpád-kori templomok Vas megyében
A 13. század első felének falusi templomépítészetét a jáki stílus, műrészletek és ábrázolások jellemezték.
Szent László király ereklyéje
Tállyán, a római katolikus templomban őrzik a monstrancia alakú ereklyetartót, mely Szent László ujjpercereklyéjét őrzi.
Rotundák Magyarországon
A középkori Magyarország területén a román korban nagy számban épültek centrális egyházak: kerek plébániatemplomok, kápolnák, karnerek, karéjos templomok.
A Margit-szigetet Budapest szívében találjuk, a Duna öleli körül, igen kedvelt kirándulóhely. A sziget azonban a középkori épületek szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket. Lássuk, miért is érdemes felkeresni a Margit-szigetet azoknak, akik középkori építészeti emlékeket szeretnének látni… Az oldalra
A törökök elsősorban a stratégiai fontosságú városokat és várakat vették ténylegesen is birtokukba. Ennek következtében épültek, a dzsámik, mecsetek, fürdők, türbék, derviskolostorok, közkutak, amelyek a török, muzulmán városok és települések legjellemzőbb vallási és polgári építményei. Az oldalra
Az erődített templom olyan épületegyüttes, amelynek meghatározó eleme a templom, mely liturgikus tér. A körülötte lévő temető megszentelt hely, valamint az ezeket övező fal, mely fegyveres támadásnak való ellenálláshoz szükséges jegyeket visel magán.. Az oldalra
Ha valami érdekesre vágysz
Különleges templomok nyomában
A középkori Magyarország területén számos, a középkorból fennmaradt templom található. Ezek között pedig szép számmal akadnak olyan épületek, amelyek valamiért egyedülállóak nem csak hazánkban, de párhuzamaira még a szomszédos országokban sem bukkantak a kutatók. A nagylózsi temetőkápolna felmenő falai például teljes egészében kis, szabálytalan kőlapokból, ún. halszálkakötéses technikával készültek. De Berhida temploma is egyedinek számít a szentély és a hajó felett kőből falazott tetőszerkezet, a toronysisak s a hajdani kutatáskor megvizsgált, sekrestye feletti félnyeregtető szerkezete révén. Itt lesz szó arról a településről, amely 7 templommal büszkélkedhet, illetve egy háromhajós templom is helyet kapott a sorozatban…
Az Árpád-kor művészeti emlékei
Ciszterci kolostorok
Magyarországon is meghonosodott a ciszterci rendi reform egyszerűséget követelő, a luxust és a fantasztikus ábrázolások bőségét elutasító művészete. Az első magyarországi ciszterci monostort II. Géza király alapította 1142-ben Cikádoron, III. Béla a ciszterci szerzeteseknek királyi védelmet és privilégiumokat biztosított.
A XIII. századi arisztokrácia monostorai
A kegyúri monostor vagy „monostor módjára, két toronnyal épített” templom, amelyben a kegyúri család temetkezési előjogokkal is rendelkezett, az egész középkorban az arisztokrácia reprezentációjának eszköze s vagyonának is nagyra értékelt része. E templomok a kegyúri családokat mint régi nemzetségek leszármazottad képviselték.
Bélapátfalva
Fürdőház és posztógyár a monostorban
A bélapátfalvai ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította, 1232-ben. 1750 körül a monostor egy részét vadászkastély és plébánia céljára helyreállíttatták. A régebbi kőedénygyár épületei az apátsági templom mellett álltak, a régi kolostor helyén.
Szinte nincs is olyan ember ma Magyarországon, aki legalább ennyit ne tudna az ország egyetlen eredeti formájában fennmaradt ciszterci apátságáról. Na de azt vajon hányan tudják, hogy a hajdan elpusztult kolostort vadászkastélynak is használták, illetve később fürdőházként is funkcionált? A cikkből a bélapátfalvai ciszterci apátsági templom kolostorának történetét ismerheted meg.
Ha valami érdekesre vágysz
Középkori kolostorok Veszprém vármegyében
A középkori vallásosság sajátos hordozói a különböző szerzetesrendek. Tagjaik olyan személyek voltak, akik teljes életüket Istennek kívánták szentelni, de nem éreztek hivatást a plébániai munkára. Valamennyi rendre jellemző, hogy tagjaik hármas fogadalmat tettek és tesznek ma is (szegénység, tisztaság, engedelmesség). Ezen általános jellemzőkön túl, viszont minden rendnek megvoltak, megvannak a külön sajátosságai is (pl. a szokásosnál is erősebb Mária tisztelet a cisztereknél). A remeterendek többnyire világtól távol eső helyeken, kezdetben sokszor barlangokban, később is jobbára egymástól elkülönített cellákban éltek. A rendtagok általában egymással sem érintkeztek vagy csak ritka és különleges alkalmakkor (pl. karthauziak). A monasztikus rendekre (bencések, ciszterek, premontreiek) is jellemző volt a külvilágtól való elzártság és a helyhez kötöttség („stabilitás loci”). A XIII. századtól elterjedő új típusú koldulórendek (ferencesek, domonkosok) tagjai viszont rendszerint városokba, mezővárosokba telepedtek, s innét jártak ki a nép közé prédikálni. A középkori Magyarországon fontos szerepet játszottak a hazai alapítású pálos remeték, akiket a magyar királyok is előszeretettel támogattak.
Ciszterciek
Premontreiek
Utazás a Balaton körül
Középkori templomok a Balaton körül
Pusztuló
épített örökségünk
„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek. Őrizzük, tehát gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő.” Ipolyi Arnold (1823-1886)
