Békés megye

Békés megye

Békés megye középkori templomai ABC sorrendben, a települések neve mellett találhatók meg. A középkori templomok adatlapján az épületek történetét többnyire képek is kiegészítik. A középkori templomokról szóló információ forrása szakemberek által írt tanulmányok, beszámolók anyaga. A lap alján térkép is található a megye középkori templomairól a könnyebb tájékozódást segítve. Kellemes időtöltést!

A honfoglalás után a Körösök alföldi tájegysége mellett a Gyula törzs telepedett le, és nomád állattenyésztéssel foglalkozott. A Szent István király uralkodásakor kialakuló feudális államszerkezet megszilárdulása itt néhány évtizedes késéssel ment végbe. A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva. A vármegye neve megegyezett egykori székhelyével, Békés városéval, amelyet az itteni földvárban székelő Békés nevű ispánról neveztek el. A tatárok betörése idején azok közé a területek közé tartozott, amelyek a háború miatt néptelenedtek el. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a vármegye székhelye.

1046-ban a békési földvár volt a gyújtópontja a Vata-féle pogánylázadásnak. A jelenlegi Békés megye területét – legalábbis egyházi értelemben – a csanádi és a váradi, valamint kisebb részben az egri püspökség fogta át. Bár a XIII. századra viszonylag sűrű, több száz faluból álló településszerkezete volt Békésnek, de az addigi, mintegy két évszázados fejlődést csaknem a földdel tette egyenlővé 1241-ben a tatárjárás, melynek nyomán egész térségek néptelenedtek el. A középkor a jobbágyviszonyok kiterjedésével és az uradalmak kialakulásával az agrártermelés bővülésének volt az időszaka. A XV. század elején épült fel a gyulai vár, Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára.

A XV. század utolsó harmadában a megyeszékhelyi címet is elnyerte Gyula, amelynek várát 1566-ban vette be a török. A másfél évszázados török hódítás még nagyobb pusztítással járt, mint a tatárjárás, szinte az egész térség elnéptelenedett. A Rákóczi szabadságharc után megindult a spontán be- és visszatelepülés: magyarok, szlovákok, románok, szerbek érkeztek a területre. A nagyobb ütemű újranépesítés kezdeményezője Harruckern János György volt, aki katonai élelmezési biztosként szerzett érdemeiért és az udvarnak nyújtott kölcsönök fejében kapta meg Békés megye legnagyobb részét. Szervezett formában szlovákokat, németeket, magyarokat telepített le a megyében. A megye középkori templomaiból nem sok maradt…

B
G
K
T
V
Back to Top