Zirc-Aklipuszta | Akli (kerek)templomrom

Akli falu kerektemplom-romja

Zirc-aklipuszta


A
kerektemplom a bakonybéli apátság Akol nevű falujának volt a temploma. A falut Akol, Ocol vagy Okol néven említik a XI. századtól kezdve.

Veszprém megye
8420 Zirc, az akli-pusztai majortól D-DK-re, az erdő széle közelében található, szabadon látogatható

A templom rövid története


A
kerektemplom a bakonybéli apátság Akol nevű falujának volt a temploma.
14

A falut Akol, Ocol vagy Okol néven említik a
XI.

századtól
kezdve.
15

Szolgáltatásaiért a bakonybéli apátság és a veszprémi püspökség között gyakorta, így a
XIII.

században
is, vita keletkezett.
16

1488-ban a falu lakossága még 3 Ft-t adózott, miközben Zirc 18 Ft-t, Faisz 16 1/2 Ft-t, Vámos pedig 37 Ft-t.
17

1536-ra a falu teljesen elnéptelenedett.
18

1696-tól a zirci apátsághoz tartozott.
19

Az elnéptelenedéssel egyidejűleg valószínűleg a templom is pusztulásnak indult. A zirci cisztercita apátság a
XVIII.

században
kápolnát építtetett Szent Kereszt felmagasztalása titulussal a zépkori templomtól légvonalban kb. 650-700 m-re, az akii-pusztai majorban
20

.
(1. ábra) Akol Árpádkori templomára gyakorlatilag csak egy, nem túl

A kerektemplom a bakonybéli apátság Akol nevű falujának volt a temploma. A falut Akol, Ocol vagy Okol néven említik a XI. századtól kezdve. Szolgáltatásaiért a bakonybéli apátság és a veszprémi püspökség között gyakorta, így a XIII. században is, vita keletkezett. 1488-ban a falu lakossága még 3 Ft-t adózott, miközben Zirc 18 Ft-t, Faisz 16 1/2 Ft-t, Vámos pedig 37 Ft-t. 1536-ra a falu teljesen elnéptelenedett. 1696-tól a zirci apátsághoz tartozott. Az elnéptelenedéssel egyidejűleg valószínűleg a templom is pusztulásnak indult.

A
zirci cisztercita apátság a XVIII. században kápolnát építtetett Szent Kereszt felmagasztalása titulussal a zépkori templomtól légvonalban kb. 650-700 m-re, az akli-pusztai majorban. Akol Árpádkori templomára gyakorlatilag csak egy, nem túl meggyőző, okleveles hivatkozást nélkülöző adat utal, nevezetesen: Justus, bakonybéli apát (1239-1245) idején szükségessé vált, hogy új templomokat építsenek az apátság birtokain, s mivel az apát Bertalan veszprémi püspökkel szenteltette fel ezeket a templomokat, köztük az akoli templomot is, a püspök ennek fejében joghatóságát a bakonybéli apátság érintett területeire is ki akarta terjeszteni.
 
Az egykori Pusztaszentegyházi táblában állt templom Akli egyutcás településétől és az akli-pusztai majortól D-DK-re, az erdő széle közelében található, a Lókút felé vezető közlekedési út bal és ahogy Békefi R. helyesen írja, a Lókútra vezető út (földút) jobb oldalán. A zirci apátsági uradalom Zirci erdőgazdaság, 1895-ből származó, gazdasági térképén egyébként mindkét út jól látszik, s a “Puszta templom” név jelzi az egykori, talán még a XIX. században magasabb falakkal megőrződött középkori templomot. A helyszínt jelenleg vékony földtakaró és hulladék borítja. A Veszprém megyei könyvtári, adattári és terepbejárási adatokat összefoglaló 4. topográfiai kötet a templom alakjáról, kiterjedéséről Scherer J. 1962-es helyszínelése nyomán számolt be. A legelőn talált falmaradványok és a kőtörmelék egy 8 x 8,5 m-es alapterületű templomhajót és egy 5 x 5 m-es szentélyt sejtetett. Torma I. 1967-es terepbejárása alkalmával látott gödrök a hajófalak nagyfokú kitermeléséről tanúskodtak, míg a szentélyt ugyanekkor kb. 80 cm magas törmelék-halom borította.
 
A templom 1972-es tisztázó jellegű leletmentő feltárása jól illeszkedett ahhoz a kisebb volumenű ásatássorozathoz, amelynek keretében a terepbejárások által azonosított, de nem teljesen jól, egyértelműen értelmezhető lelőhelyek kisebb, szondázó jellegű ásatásaira kerülhetett sor, így pl. az egykori pápai és zirci járásban a szerecsenyi kelta ház és népvándorlás kori gödör, a kemenesszentpéteri halomsírok és az Ugod, diós-pusztai római kori épület kutatására. Az akli-pusztai templom esetében, a fentieken kívül, azért is sürgetővé vált az ásatás, mert tovább folytatódott a templom falainak illetéktelen elbontása és félő volt, hogy már az alaprajz meghatározására sem lesz hamarosan lehetőség. Az ásatásra 1972. április 10. és április 19. között került sor. A tájékozódó jellegű, 10 napos, esős ásatás eredményeképpen egy 11,33 cm hosszú, sokszorosan bolygatott, erősen lepusztult középkori templom bontakozott ki. Háromnegyed íves, kissé szabálytalan szentélyének belső átmérője 3,55, külső átmérője 5,35 m. Kerek hajójának belső átmérője 6,1 m, külső átmérője 7,85 m. Szentélyének falszélessége 90-95cm, hajójáé a Ny-i oldalon 90-95 cm, D-en 85 cm. A szentélyhez és a hajófalhoz D-ről hozzáépített ossarium belső átmérője 105-115 cm. Tájolása ÉK-DNy. A szentély fal a templomhajónál jobb megtartású, az oltár melletti padozathoz képest 50-66 cm magasan maradt meg. Hajójának falát erősen visszabontották, ill. megsemmisítették. Az ásatás nem járt eredménnyel a bejárat és a külső járószint, valamint a hajó padozatának meghatározását illetően.
 
 
Forrás:
Csirke Orsolya–K. Palágyi Sylvia: Zirc, Akli-puszta kerek temploma In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Back to Top