Veszprém | Szent György kápolna

Szent György-kápolna

Veszprém

Veszprém legkorábbi építészeti emléke. Első formájában egyterű körkápolna, rotunda volt, félkörívvel záródó szentéllyel. Fotó: a Szent György kápolna ásatása 1960. Fortepan / Inkey Tibor

Veszprém megye
8200 Veszprém, Vár u. 20.
Telefonszám: (88) 426-088
E-mail: gizellakiralyne@ersekseg.veszprem.hu
Nyitva tartás: K-V 10-17

A templom rövid története

A Veszprémi Székesegyház és (volt Nagyszeminárium) az Egyetemi Diákszálló közötti területen feltárt és védőépületbe foglalt középkori kápolna konzervált romja. Veszprém legkorábbi építészeti emléke. Első formájában egyterű körkápolna, rotunda volt, félkörívvel záródó szentéllyel. Eredetileg az 1773 és 1782 között épült Nagyszeminárium (papnövelde: Vár utca 20.) helyén álló, a veszprémi püspökség első épületéhez tartozott. Nevét (patrociniumát) feltehetőleg Szent István 1016 és 1018 között bizánci szövetségével lehet összefüggésbe hozni. Ennek során Bazileosz bizánci császár első királyunknak adta át a hadjárat során zsákmányolt Szent György ereklyét, Szent István építtette a kápolnát, mely az ereklye elhelyezésére szolgált. A rotunda valószínűleg a székesegyház építését megelőzően épülhetett, mert főtengelye (tájolása) eltér a székesegyháztól. A kápolna egyházjogi helyzete alapján keresztelő egyház, vagy királyi kápolna lehetett, az eltérő tájolás egy korábbi (székes) egyház létére enged következtetni, amelyet néhány részlete alapján a XI. századi kápolnához hasonló díszített épületnek lehet feltételezni.

Fennállási korából következik azon legenda valóságtartalma, mely szerint Szent Imre herceg szüzességi fogadalmának színtere a korai Szent György kápolna lehetett. A XIII. század második harmadában a körkápolnát lebontották, helyén a székesegyházzal most már párhuzamos tengelyű, nyolcszög alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát építettek. A boltozott, gótikus stílusú kápolnát gazdagon díszítették, kőszobrait, tagozatait ragyogó színekkel festették ki. Kapuzatát díszes keretezés emelte ki. A kapu küszöbkövére a XV. században latin szöveget véstek: IN LIMIE NO SEDETO (a küszöbre ne üljetek), ami azt jelenthette, hogy a kápolna sűrűn látogatott búcsújáró hely lehetett. Feljegyezték, hogy Zsigmond király is felkereste. Alkalmanként –mivel a korai püspöki épülethez volt építvekáptalanteremként is használhatták.

A XV. század második felében Vetési Albert veszprémi püspök újíttatta fel a kápolnát. Piszkei vörös mészkő oltárt és címerével ellátott domborművet készíttetett (Vetési előbb Hunyadi János titkára, majd nyitrai, 1458 és 1486 között veszprémi püspök volt. Nevéhez Veszprémben számos alkotás fűződik: felújíttatta a Szent György kápolnát, ispotályt építtetett a Séd partján, orgonát készíttetett a székesegyházba). A szokástól eltérően nem a székesegyházba, hanem ide, a Szent György kápolnába temették, síremlékét is itt lehetett megtalálni. A XIX. századra a kápolna felépítménye lepusztult, alapfalai a székesegyház járószintjénél közel egy méterrel mélyebben maradtak meg. Ottléte csupán írásokból volt ismert, de Szt. Imre modern szobrát mégis (készítette: Erdei Dezső) 1940-ben erre a helyre állították fel. A kápolna feltárását 1957-ben Hungler József tanár, helytörténész kezdte meg, majd H. Gyürki Katalin régész fejezte be. A romok helyreállítását és a modern vasbeton védőépület tervezését Koppány Tibor és Erdei Ferenc építészek végezték, Vetési Albert sírkövének és domborművének rekonstrukciója Szakál Ernő és Birkmayer János szobrászok munkája. A kápolna lejárójában márványtábla őrzi Hungler József emlékét.

 

Forrás:
H. Gyürky Katalin: A Veszprémi Szent György egyház és konzerválása. Műemlékvédelem IV/60.
Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Budapest 1972.
Veszprém reneszánsza. Művészetek háza 2008.. Szerk. Kilián László – Rainer Pál. 
Balassa László – Kralovánszky Alán: Veszprém. Panoráma. 2006.

Back to Top