Veszprém | Püspöki (Szent Mihály) székesegyház

Szent Mihály-székesegyház

Veszprém

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el.

Veszprém megye
8200 Veszprém, Vár u. 27.
Telefonszám: (06 88) 328 038

 

A székesegyház rövid története

A neoromán stílusú Szent Mihály Székesegyház Veszprém legmeghatározóbb épülete. Későbbi oklevelek rendszeresen Magyarországlegrégibb székesegyházának nevezik. Nevét Mihály arkangyalról kapta, amit azzal magyaráznak, hogy Veszprém lakosságát csak kemény harcok árán lehetett áttéríteni a katolikus hitre. Az e helyütt – feltehetően Géza fejedelem idejében – emelt Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, bár ezt nem lehet 100 százalékosan bizonyítani. Ettől függetlenül a királyné karereklyéjét 1996 óta őrzi a bazilika.
 
A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú katolikus templomot két toronnyal bővítették. A Szent Mihály Székesegyház az idők folyamán többször leégett. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület fentebbi részei sajnos elpusztultak a törökök idején.
 
A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, abból a célból, hogy az eredeti épület köntösébe bújjon. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek, de pótolták őket Árkayné Sztehló Lili munkáival. 1981-ben Veszprém székesegyháza basilica minor (jelentése: kisebb bazilika) rangot kapott II. János Pál pápától. Ennek megfelelően rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon latin nyelvű nagymisét kell mondani.
 
A Szent Mihály-bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár található. A templom falképeit Szirmay Antal munkái díszítik: egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, és innen nyílik Padányi Bíró Márton síremlékének nagyobb fülkéje.
 
 
Forrás:
Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000.

Back to Top