Uzsa | Uzsaszentléleki pálos kolostorrom

Uzsaszentléleki pálos kolostorrom

Uzsa

Az Uzsai család tagjai között feltételezhetjük a kolostor alapítóit, első kegyurait. A kolostor okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, tehát az alapítás ez előtt történhetett. Az alapítás és építés ideje az 1320—1333. közötti idő­re tehető.

Veszprém megye
8319 Lesenceistvánd-Uzsabánya, Bányaterület
A terület kizárólag engedéllyel látogatható.

A templom rövid története

Az Uzsai család tagjai között feltételezhetjük a kolostor alapítóit, első kegyurait. A kolostor okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, tehát az alapítás ez előtt történhetett. Az épület mérete, elrendezése viszont sokkal korábbi telepítésre nem vall, így az alapítás és építés ideje az 1320—1333. közötti idő­re tehető. Későbbi történetéről semmilyen adat nem ismert. 1455-ben elnéptelenedett, majd — hasonlóan a tálodi kolostorhoz — ferencesek vették át. Amikor Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállította a magyarországi pálos kolostorok iratjegyzékét, „Somogy megyén keresztül érkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére, az enyerei kolostor­hoz . . . 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsa-szentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek.”

Valóban, a 15. század közepén a pálos szerzetesek elhagyták a kolostort, 20-30 év elhagyatottság után helyükre Ferenc-rendiek költöztek. Ennyi idő alatt a kolostor épületei leromlottak, a ferencesek újjáépítő munkájának köszönhető a ma látható csekély méretű rom… Ádám Iván a 19. század végén leírta és lerajzolta a még álló falakat. 1881-ben mérte fel a területet, akkor még a kolostor északi oldala és gazdasági épületei látszottak. 1970-ben Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás mérte fel a rom még látható részét. A 2000. év nyarán az állagmegóvást előkészítő részleges régészeti kutatásra került sor. A sérült falak kijavítását, kolostor templomának állagmegóvását 2001-ben kezdték meg Thúry László régész irányításával, ásatást nem folytattak. A kőművesmunkák megkezdése előtt az uzsai kőbánya biztosította erőgépek segítségével, valamint kézi erővel a területre bedőlt fák eltávolítását. Azóta a területen más munkálatok nem folytak, így láthatjuk ma az uzsaszentléleki pálos romot…

A kolostor templomának hajójában és a hozzá északról csatlakozó két melléképületben a még álló falak koronáját helyi bazaltból visszafalazták a 20-90 cm-nyi sérült rész visszabontása után. A falsíkok kifugázása után a kihullott köveket pótolták, a kipergett habarcsot lélegző habarccsal helyettesítették. A kőművesmunka során a templom északi hajófalának koronájában néhány négyzetcentiméternyi vakolatdarab került elő, rajta gótikus betű töredékével. A lelet tanúsítja, hogy a falcsonkjaiban megmaradt templom egykor egy korábbi templom átépítésével vagy más épületek anyagának felhasználásával épült. A templomnak ma már csak az alapfalai láthatóak, apszisának északi fala kb. 4-5 méter magas. Egyhajós, a hajónál keskenyebb, nyújtott poligonális apszisú volt, a poligon sarkain támpillérek nélkül. Az apszis poligonja kvadrikus szerkesztésű, a nyolcszög három oldalával zárul, talán boltozatos volt. A hajó déli oldalához két helyiség csatlakozott, valószínűleg bejárati csarnok és ossarium volt, valószínű már a ferencesek idejéből. A templomhoz északról csatlakozott a kolostor. Ebből két részlet maradt meg, mindkettőben egy-egy nyílással, valamint egy kevés alapfal-maradvány a nyugati oldalon. Az egyik nyílás boltozott, ez az udvar és templom közötti keresztfolyosót kötötte össze a sekrestyével.

2001-ben a tereprendezés során a szentély északkeleti támpillérje mellől előkerült a 2000-ben megtalált küszöbkő-töredék kiegészítő darabja. A szentély délkeleti pillérének közelében egy falcsonkot figyeltek meg, mellette padlótégla-, valamint kályhacsempe töredékek kerültek elő. További kutatást igényel annak megállapítása, hogy itt helyiség volt-e vagy egy másik helyiség bontásának törmelékét találták meg. Mivel azonnali feltárásra nem volt lehetőség, ezért a megfigyelt régészeti jelenséget dokumentálták. A 2000. évi ásatás és a 2001-es tereprendezés során előkerült kőtöredékeket az uzsai Önkormányzat által külön e célra rendelkezésre bocsátott, újonnan felújított raktárhelyiségben őrzik. Építész: Takács András

 

Forrás:
A pálos rend építészeti emlékei

Back to Top