Taliándörögd | Szűz Mária Neve-templom

A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt: A legkorábbi Tótdörögd, Monostordörögdöt egyetlen esetben említik (1504), Felsődörögd a Szent András templommal és Alsódörögd (a Szent Szűz tiszteletére épített kápolnával) a 14. század elején tűnnek fel. Mind a négy település egyházas hely volt. 1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült újra. A törökök kiűzése után a települések több család között oszlottak meg.

A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. A Balatonfűzfőtől Keszthelyig található számtalan falusi templomrom közül a taliándörögdi a legnagyobb méretű. A falutól északkeletre elterülő Klastromdűlőben szántóföldek és legelők között magasodik. A középkorban körülötte terült el Felsődörögd község. A mai falu az egykori Alsódörögd helyén települt újjá a 18. századtól, középkori eredetű és barokk stílusban átéptíett plébániatemploma annak kápolnájából épült fel.

A Balaton-felvidék legészakibb települése Taliándörögd, amely a Veszprémből Nagyvázsonyon át Tapolcára vezető országútról Kapolcsnál leágazó bekötőúton át érhető el. A műemléki látnivalókban országos viszonylatban kiemelkedő gazdagságú Balaton környéki tájban jelentős helyet foglal el a falu változatos utcaképeivel, középkori eredetű és barokk stílusban átépített katolikus, késő barokk evangélikus és református templomával, több régi épületével, nem utolsó sorban pedig a falun kívül fekvő, nagyméretű templomrommal. Taliándörögd a Bakony déli vonulatának két erdő borította csúcsa (a Nagyvázsonytól északra levő Kabhegy és az attól nyugatra fekvő Agártető) közötti medence nyugati szélén helyezkedik el. Nevének első része újkori birtokosától, az’olasz eredetű Tallián családtól származik. Ez különbözteti meg az Agártető másik oldalán található, Zalahaláp határába tartozó Ódörögdtől.

A falu 14. századi gótikus templomára merőlegesen épített késő barokk épület, bejárati homlokzata előtti toronnyal, négyboltszakaszos hajóval, lesarkított egyenes záródású szentéllyel, oldalán oromzatos előcsarnokkal. A középkori szentély a mai Szent András-kápolna. Belsejében copf szószék. Kőből faragott, szalagfonatos keresztelőkútja a falun kívüli romból származik. A templom körül részben még áll a középkori körítófal. A község a középkori Alsódörögd helyén települt újjá a 17. század végén, ahol ekkor romjaiban állt a Boldogságos Szűz kápolna. Újjáépítését 1737-ben kezdte meg a Talián család, de csak 1791-1792-ben építtette fel Nemeskéri Kiss Pál veszprémi nagyprépost.

Forrás:
KOPPÁNY TIBOR: Kralovánszky Alán taliándörögdi templomrom ásatása In.: Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)