Rudabánya | Református templom

Református templom

Rudabánya

A XIV. század végén kora gótikus stílusban épült temploma. A következő században pusztulás érte. De kicsi is lett a megszaporodott lakosságnak, ezért a XV. században késő gótikus átépítették, ami által nagyméretű, háromhajós templommá lett. Poligonáris záródású, feltűnően hosszú szentéllyel, északi oldalán három helyiséggel (kápolnákkal) bővített templom volt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
3733 Rudabánya, Temető út 8.
Telefon: +36 48 353 216

A templom rövid története

Rudabánya neve 1299-ben tűnik fel először, 1319-ben pedig már mint helységnév szerepel. 1351 körül Nagy Lajos király birtoka, aki városi rangra emelte, s mint ilyen, egyike volt a hét felső-magyarországi bányavárosoknak. A XIV. század végén kora gótikus stílusban épült temploma. A következő században pusztulás érte. De kicsi is lett a megszaporodott lakosságnak, ezért a XV. században késő gótikus átépítették, ami által nagyméretű, háromhajós templommá lett. Poligonáris záródású, feltűnően hosszú szentéllyel, északi oldalán három helyiséggel (kápolnákkal) bővített templom volt. A törökök 1555-ben és 1576-ban feldúlták és felégették a várost, lakossága elmenekült, s ha rövidebb-hosszabb időre vissza is települt, nem használhatta romos templomát. A megmaradt, reformátussá lett lakosságnak első lelkészéről 1594-ből van ismeretünk, s a következő 1595-ös összeírás a református templomról szól.

A templom helyreállítása 1664-66-ban történt. Mivel az akkori lakosság a korábbinak csak a töredéke volt, nem volt szükség az egész templomra. Ezért az épebb nyugati részt egy keleti egyenes fallal lezárták. Ebbe beépítették a lebontott részből kiemelt ablakot. A gótikus boltozatot nem tudták visszaállítani, helyette sík deszkamennyezetet készítettek. Így alakult ki a töredékes templom mai alakja. A lakosság száma ebben az időben mindössze 92 fő volt. 1699-re pedig még jobban lecsökkent a lakóinak száma, mert csupán egy ekésjobbágy és tíz zsellér lakta. A következő évszázad alatt a lakosság megszaporodott és megerősödött, a szegényesen helyreállított templomot kezdték csinosítani. A XVII. századi átépítés során került a csúcsíves, faragott körteprofilos kőkapukeret mai helyére, a déli fal keleti szélére. A templomépítés legkorábbi emléke az a vasajtó, mely a kora gótikus templom főbejáratán volt, ma a miskolci múzeumban van, a templomban tökéletes műanyag másolata látható.

A templom nyugati oldalához 1793-ban épült a bejárati előcsarnok. Két nagyméretű késő gótikus ablaka megvan a déli és keleti falban. A templom terméskőből épült, armírozott sarkokkal, faragott kváderkövekkel. Kontyolt fedélszéke fazsindellyel fedett. Déli oldalán két támpillér található, a bal oldalin középkori napóra volt. A 10 méteres templombelső a mai méretekhez viszonyítva igen magas. A gótikus hálóboltozat hét vállcsonkja maradt meg. Az északi oldalon látható falképtöredékek közül a bal oldalin a Madonna van két koronás szent között, a jobb oldalin Szent Ilona a kereszttel. Szakértők becslése szerint ezek 1420-30 között készültek, s az olasz trecento hatása nemcsak itt, de a közeli szalonnai és szentsimoni falképeken is megmutatkozik. A szószék melletti vörösmárvány sírkő Perényi István, Zsigmond király főétekfogó-mesterének sírköve 1437-ből, a másik Saurer Erhard síremléke 1575-ből. Egy falra erősített fekete táblán pedig Rimaszombati Vitéz Katalin 1669-beli sírfelirata olvasható.

A rudabányai református templom ékessége a 120 táblából álló festett famennyezet, amely a legszebb, legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen jellegű alkotások közé tartozik hazánkban. Az egyik feliratos tábla tanúsága szerint Contra András és Mátyás jolsvai (ma Jelsava, Szlovákia) festőasztalosok készítették 1758-ban. A korábbi, 17. századi famennyezetből csak a mestergerenda (rajta a templom újjáépítésére vonatkozó vésett felirat), valamint az azt alátámasztó, egyetlen szál tölgyfából faragott 9 m magas oszlop, és talán 6 darab, a többitől elütő, merevebb ábrázolású tábla maradt meg. A léckeretekkel határolt mezők nagy részét virágos-indás motívumok díszítik (közöttük szegfű, tulipán, akantusz- és pálmalevél, gránátalma stb.). Mellettük három alakos ábrázolás is megfigyelhető: pelikán, Ádám és Éva, kétfejű sas, az utóbbi stilizált Habsburg-címer. A néhány kék alapszínű, egyszerűen festett tábla későbbi, szakszerűtlen pótlások eredménye. A mennyezettel egyidős a papi szék és a padelők festése; az utóbbiak közül a helytelen kezelés miatt sok tönkrement. A falazott szószék fölött levő pelikános, csigavonalas díszű, szőlőfürt-motívumokkal festett szószék-korona valamivel későbbi, az oldalán látható ávszám szerint 1767-ből való. A mennyezet a beázások és a faanyag természetes kártevőinek pusztítása következtében az 1970-es évekre végveszélybe került. Amikor megkezdték a templom feltárását, az egészet leszedték és Budapestre szállították, ahol az Országos Műemléki Felügyelőség központi műhelyében évekig tartó gondos munkával sikerült megmenteni az enyészettől a 18. századi festőasztalos-mesterségnek ezt a páratlan remekét.

A templom déli vége előtt áll az 1894-ben épített 18 m magas kő harangtorony, ez magába foglalja az 1789-ben készült fa haranglábat, nagy értéke az, hogy jó összhangban van a középkori templommal. A 180 kg-os acélharangot Diósgyőrben készítették 1920-ban, felirata: „Isten dicsőségére készítették a ref. hívek.” A 70 kg-os felirata: „Verbum Dei manet in aeternum, anno 1713.”

 

Forrás:
Várady József templomos könyvei
Rudabánya város hivatalos weboldala

Back to Top