Református templom | Abaújvár

Református templom

Abaújvár

Abaújvár ispáni várával és benne felépült esperesi templomával a korai középkorban Abaúj vármegye közigazgatási és egyházi központja volt. A ma fennálló református templom 13-14. századi elődjéből talán a hajó északi fala maradt meg,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
3898 Abaújvár, Béke út 2.

A templom rövid története

Abaújvár ispáni várával és benne felépült esperesi templomával a korai középkorban Abaúj vármegye közigazgatási és egyházi központja volt. A ma fennálló református templom 13-14. századi elődjéből melyet a vár melletti település plébániatemplomaként a Rozgonyiak vagy a Drugethek építtettek talán a hajó északi fala maradt meg, a délit 1886-ban újjáépítették, négyzetes szentélyének alapfalait Simon Zoltán régész tárta fel. Az új birtokos, Perényi Péter talán a sekrestye, s az alatta kialakított boltozott kripta építése miatt 1400 körül átépíttette a szentélyt valószínűleg a várbeli templom bontásából való kváderkövekből -, átalakíttatta a hajó nyílásait (a nyugati kapu és a hajó déli nyílásait Myskovszky Viktor 1876-os rajzából ismerjük és freskókkal díszíttette mind a hajót, mind a szentélyt. Ezek közül Szent Márton, Szent Mihály és Szent Bertalan történetét ábrázoló részleteket tártak fel eddig.

A Perényiek 1531-től már biztosan lutheránusok, 1580-től reformátusok voltak. Több családtag a templomba temetkezett, melyet többször megújítottak:
1617-ben új tető készült, melyet 1754-ben, majd pedig 1866-ban is újra cserélték.
1652-ből való a szószék. A sekrestyét az 1730-as években bontották le, emiatt – az 1754-es nagy felújítás ellenére is – 1785-ben a szentélyt észak felől új támpillérekkel kellett megerősíteni. 1793-ban épült a temető kerítőfala.
– 1806-1807-ben készültek a mai berendezés asztalosmunkái (padok, szószékkorona, ablakok), 1826-ban a karzat.
– 1834-ben egy földrengés kárt okozott a templomban, emiatt támasztották meg a hajó északi falát támpillérekkel, s ez okozta évtizedek múlva, 1886-ban a déli hajófal lebontását és újraépítését is.
– Közben 1866-ban felépült a torony és „az idomtalan magas templom fedelet leszedetvén alábbszállítva újból építtetek”.

A levéltári kutatások számos új építéstörténeti adatot eredményeztek (a legfontosabb ezek közül talán a Myskovszky említett, 1876-os rajzán még gótikusként ábrázolt déli hajófal 1886-os lebontására és újjáépítésére vonatkozó adat), melyeket korábbi és 2002es szondázásaink is megerősítettek. A szentély átalakított déli ablakai fölött feltárták az eredeti gótikus résablakok záradékát. Ezek a régies formájú déli ablakok a poligonális szentély falaival egyidősek, de – úgy tűnik – a keleti tengelyben elhelyezett csúcsíves, kétosztatú, mérműves ablak is egykorú ezekkel. A restaurátori szondázás megállapította, hogy ezt az ablakot szintén a falazással egy időben alakították ki, s a freskók festésekor – melyek nem készülhettek 1400-1450-nél később – már ennek kávájához igazodott a festés keretelősávja.

A szentély mennyezete két szakaszos, közepén két csillagos zárókővel. A szentély déli falában gótikus szentségtartó fülkét látunk. A szentély északi és északkeleti falán XIV. századi nagyméretű falképtöredékek vannak. A faragott kőszószék 1652-ben készült. 1803-ban nagyobbították az ablakokat. 1835-ben földcsuszamlás történt, a déli fal megroskadt, majd újjáépítették. A templomot 1866-ban renoválták és építették hozzá a nyugati, homlokzat előtti nyolcszögletes neogótikus kőtornyot. 1912-ben ismét renoválták a templomot. A belső tér mennyezete sík, vakolt. Szépen faragott szószékkoronája van. 2005-ben teljes restauráció kezdődött.

 

Forrás és fotó:
Bartos György – Farbakyné Deklava Lilla: Abaújvár, református templom In.: Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
Várady József templomos könyvei

Back to Top