Paloznak | Szent István vértanú-templom

Szent István vértanú-templom

Paloznak

A templom kőből épült a veszprémvölgyi apácák falurészében, a falu keleti utcájában. A XVI. századtól a XVI. század közepéig sok adatot ismerünk róla, és papjairól egyaránt. 1550-ben még működő plébánia volt a vászolyi alesperesség kerületében.

Veszprém megye
8229 Paloznak, Boldog Apor Vilmos u. 3.
Telefonszám: (06 87) 446 812

 

A templom rövid története

Zalai, mosoni, szolgagyőri várföld és királyi udvarnokföld, amelyet II. András és IV. Béla királyok adományoztak el a veszprémi káptalannak és világiaknak, bár a veszprémvölgyi apácák és a bakonybéli apátság is ősi birtokosnak vallotta magát. A XIII. század végén nemesi birtokosai is voltak. A XIV. század második felében a káptalan és a béli apátság évtizedekig tartó perében a falu az apácáké volt, mellettük részbirtokosként szerepelt a káptalan, a béli apát, a helybeli plébános és a hantai prépost. A XVI. század közepéig így is maradtak Paloznak birtokviszonyai. A környező falvakkal együtt a XVI XVII. században a veszprémi vár fenntartására rendelték. Szent András apostol tisztetletére épített parochiális egyháza valószínűleg a Balatonfelvidék egyik legősibb temploma volt, bár okleveles adatokból csak 1333-tól ismerjük.

A templom kőből épült a veszprémvölgyi apácák falurészében, a falu keleti utcájában. A XVI. századtól a XVI. század közepéig sok adatot ismerünk róla, és papjairól egyaránt. 1550-ben még működő plébánia volt a vászolyi alesperesség kerületében. A mai r. k. templom az 1970—71-ben folytatott falkutatás idején előkerült román és gótikus részek tanúsága szerint, XVIII — XIX. századi átépítésekkel, a középkori épület. 13. századból származó, többször átépített, barokk stílusú. A nyugati homlokzat felett toronnyal, kétboltszakaszos hajóval, nyújtott félköríves szentéllyel, annak északi oldalán sekrestyével. A boltozott toronyaljban íves mellvédú karzat, mellvédfalán stukkókeretben az 1835-ös évszám. Belsejében klasszicista oltár és szószék. Legutóbbi helyreállítása alkalmával déli homlokzatán különböző építési szakaszokból származó román stílusú részletek láthatók. Középkori körítófalának egy része még áll, benne másodlagosan befalazott sírkótöredékekkel.

Paloznakon az 1970-es évek elején, a 13. századból származó római katolikus templom helyreállítását megelőző vakolatleverés során az északnyugati és délnyugati sarkok kváderszerűen megmunkált kövekkel armírozott külső felületei alján három, a feljebb eső részek kvádereinél lényegesen nagyobb, ugyanakkor viszont vékonyabb, lapszerű faragvány bukkant elő (méretük: 110x63x18 cm, 142×34-31×24 cm, 100×59-43×15 cm). Közülük kettőn durván faragott, domborművű kereszt látható. A lapok szabálytalan téglalap, illetve trapéz alakúak, szélességük korántsem egyenletes. Az egyiknek az épületsarok felé eső vége másodlagosan törött, illetve lefaragott felületnek látszik. Mindez valószínűsíti, hogy eredetileg sírkőnek készült, a sarokarmírozáshoz másodlagosan felhasznált darabokról lehet szó. Megjegyzendő azonban, hogy a kereszttel megjelölt sarokkövek teológiai jelentést is hordozhatnak, magát Krisztust szimbolizálhatják, abban az értelemben, ahogy a 118. zsoltár szerint „a kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett”. Ezt a passzust az Új testamentumban Krisztus magára vonatkoztatta, Szent Pál pedig az egész keresztény egyház épületének sarokkövét látta Krisztusban. Német területről több helyen is ismertek többnyire középkori templomokon kereszttel megjelölt sarokkövek. A paloznaki templom kerítésfalában egy további, a fentieknél valamivel gondosabban megmunkált, alighanem valamivel később készült, keresztes kőlap is található. A domborművű ábrák tekintetében földrajzilag is legközelebbi párhuzamaként a felsőörsi fülkesírba helyezett sírlap említhető, amely egyben azt is jelzi, hogy a durvább faragás ellenére sem biztos, hogy a paloznaki darabok templom körüH temető sírjelei voltak, elképzelhető, hogy eredetileg templom belsejébe készültek.

 

Forrás:
Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén In.: Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Back to Top