Olaszfalu | Alsópere-Pusztatemplom

Alsópere-pusztatemplom

Olaszfalu

Középkori templomának alig felismerhető romjai ma is láthatók Alsópere pusztától keletre, fiatal erdőben. Középkori említését nem ismerjük. Az építészettörténet számára Rómer Flóris fedezte fel és ismertette 1860-ban.

Veszprém megye
8414 Olaszfalu, Külterület 
A terület szabadon látogatható

A templom rövid története

A település a középkori okleveles adatokból ismert Perével azonosítható. Első említésekor, 1290-ben a Rátót nemzetség birtoka volt, amelyet Csák-nembeli Márk fiai: István és Péter vettek meg a már tulajdonukban levő Tés falu mellé. A felsorolt szomszédok, a Szalók nemzetségbeli Balaiak, a zirci apát és a fehérvári keresztesek, valamint a fehérvári káptalan az oklevélben említett Perét, Tés, Rátót, Bála, Olaszfalu és Bakonynána közé lokalizálja. A falu később a Csákok építette Bátorkő uradalmához tartozott. 1290 előtti birtokviszonyait nem ismerjük. A Rátót nemzetség kaphatta királyi adományként a törzsbirtok Rátóttal határos Perét, de vásárolhatta is azt. A település temploma az előző feltevést támasztja alá. Elképzelhető, hogy Pere a zirci királyi udvarházhoz tartozó falu volt, s ott korai építésű templom állt. Történetkutatásunk lehetségesnek tartja ugyanis, hogy a királyi udvarhelyekhez nem csak egy kápolna tartozott, ahogy ezt Pécsvárad esetében feltételezi Győrffy György.

A perei templommal kapcsolatban bizonyítékokat — Zirchez hasonlóan — csak teljes igényű régészeti feltárás adhatna. Zirctől mintegy 10 km-rel délkeletre, Alsópere puszta mellett, Zirccel egyező méretű Árpád-kori templom romja áll az erdőben. A felszín fölé csak északi, 80 cm vastag falának kb. 5 méter hosszú szakasza emelkedik, de a keletéit, íves szentéllyel záródó templom alaprajza a terepen egyértelműen felismerhető. Hajójának külső mérete 8 x 15 méter, amelyhez 7 méter átmérőjű apszis csatlakozik. A rom körül nagyjából 30 méteres átmérővel épített körítőfal látszik, amelynek déli oldalán mély árok húzódik, észak felé pedig lakóházak helye látszik. Középkori templomának alig felismerhető romjai ma is láthatók Alsópere pusztától keletre, fiatal erdőben. Középkori említését nem ismerjük. Az építészettörténet számára Rómer Flóris fedezte fel és ismertette 1860-ban.

 

Forrás:
Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Back to Top