Kisapáti | Szent Kereszt kápolna

Szent Kereszt-kápolna

Kisapáti

A Szent György-hegy keleti oldalán a hegy szoknyáján, Kisapáti település felett áll a kisméretű kápolna. A 13. század első felében épített templomépület arányos tömegével szervesen illeszkedik a szőlők és présházak közé.

Veszprém megye
8284 Kisapáti, külterület
A terület szabadon látogatható 

A templom rövid története

Szigliget közelében egyegyenes szentélyzáródású középkori templomot találunk a Szentgyörgy-hcgy keleti lejtőjén, Kisapáti községtől egy fél kilométernyire nyugatra. Ez a terület a XIII. század elején a pannonhalmi apát birtoka volt, aki 1244-ben vagy 1245-ben kápolnát építtetett ott. Ezt a kápolnát azonosította Bogyai Tamás a ma is álló, az elmúlt években helyreállított, Szent Kereszt tiszteletére szentelt közéjikori kápolnával. A helyreállítás során előkerült a templom déli falán két kis méretű, de már kissé csúcsíves ablak; és a szentély keleti falában ugyancsak egy keskeny ablakot bontottak ki. Ezek az ablakok belülről még keskeny, román kori formát és méretet követnek, csak külső, kifelé erősen bővülő kávájuk záródik alacsony, „nyomott” csúcsívvel. 

A templom építési idejéből és abból a tényből, hogy a pannonhalmi apát építtette, az egyenes szentélyzáródású falusi templomok megjelenését a Balaton északi oldalán az 1224 (pannonhalmi templom újraszentelése) és az 1244-cs évek közé tehetjük (Kisapáti). Mivel ez utóbbi esetben koragótikus elemek is megjelennek a templomon, valószínűnek tartjuk, hogy ez a forma a tatárjárás után már ismert e vidéken. (A kis méretű gótikus ablak Pannonhalmán feltehetően már az (Oros apát által megindított építkezés idején ismert elem. Ilyenfajta ablakokat ismerünk a templom északi oldalán, fent a ,,védőfolyosón”.) Minden bizonnyal eredetileg három egyforma, szimmetrikus elrendezésű kis ablak volt a kisapáti templom déli falában, de a középsőt a barokk kori átalakítás idején vágott nagyobb ablakkal elpusztították. A templom alaprajza megegyezik az eddig említettekével, s a hajó északi oldalán később épített sekrestye reneszánsz bejárata elárulja, hogy e rész a XV—XVI. század fordulója táján épült. A Szent Kereszt-kápolna koragótikus ablakaival formailag némi hasonlóságot mutatnak a szigligeti A vasi-torony felső ablakai, bár azok rendeltetésük és helyük miatt más méretűek, arányúak.

1958-ban került sor az épület helyreállítására, az azt követő évtizedek állapotromlása tette indokolttá az újabb javításokat és azt megelőzően a kutatás elvégzését. A kápolna nyugati végfala előtt két párhuzamos kőfalazat látható, a felmenő falazaton azonban nincs falcsorbázat, és a falakat sem zárja nyugati keresztfal. Alapozásuk ugyanakkor jelentős mértékű. Mindezek alapján felvethető, hogy egy másodlagos torony visszabontott alapozása lehet. Az épület érdekessége a sekrestyébe vezető reneszánsz ajtókeret. Az ajtó nyilvánvalóan másodlagos, felvethető azonban, hogy a jelenlegi kőkeret nem ide készült, hanem talán a déli kapuban állhatott. Ez esetben feltételezzük, hogy nem a barokk újjáépítéskor alakítják át először a déli kaput, hanem az már korábban megtörtént. A kápolna belső terében festés maradványai találhatók, amelyek az 1958-as helyreállítás óta tovább pusztultak.

 

Forrás:
Kozák Károly: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról In.: Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
Kisapáti, Szent Kereszt-kápolna (Koppány András) In.: Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

 

Back to Top