Karcsa | Református templom

Református templom

Karcsa

IV. Béla 1238-as oklevele is a keresztesek birtokaként említi Karcsát. A korábban megépült, de kicsinek bizonyult kerektemplom bővítését, a hajó építését hozzájuk köthetjük. 1282-ben Karcsa a Baksa nembeli Tamás ispán birtoka lett, és a kegyúr továbbépítette a templomot.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
3963 Karcsa, Alkotmány u. 1.
Telefonszám: 06 20 211 9239

A templom rövid története

Karcsáról a legkorábbi írott forrás III. Orbán pápa 1186-ból származó oklevele, amelyben a pápa a johanniták magyarországi házai között a karcsait is saját fennhatósága alá helyezi. IV. Béla 1238-as oklevele is a keresztesek birtokaként említi Karcsát. A korábban megépült, de kicsinek bizonyult kerektemplom bővítését, a hajó építését hozzájuk köthetjük. 1282-ben Karcsa a Baksa nembeli Tamás ispán birtoka lett, és a kegyúr továbbépítette a templomot. 1527-től van a templom a reformátusok birtokában. A karcsai templom keleti vége a mai szentély téglából épült kerektemplom. Ez a korai kis templom egy zárt csoportba tartozik Kiszombor és a kárpátaljai Gerény (Gorjani; Ukrajna) templomaival. Ez a típus, amely kívülről kerek templom, belső középtere pedig hatszög alakú, hat boltozott félköríves fülkével, különbözik a többi rotundától. A belső fülkéket elválasztó pillérek felett hatszögű kupoladob, lanterna volt. Ez Karcsán csak maradványokban van meg. A karcsai rotunda féloszlopos, árkádos díszítése, fogrovatos párkánydísze alapján a 12. század elején épült.

A 12. század gén és a 13. század első felében a johannita lovagok bővítették, nyugati oldalához hajót építettek. Nyugati tornyos, háromhajós, keresztházas alaprajzi elrendezésű templomot terveztek, de feltehetően a tatárjárás, majd a birtok 1282-ben történt eladása meghiúsította elképzelésüket, és a templom befejezetlen maradt. A négyszögű, nyugati kegyúri karzatos hajót faragott kváderekből emelték. Az esztergomi Porta Speciosa kapuzattípusának példáját látjuk a nyugati homlokzat bélletes kapujának részletgazdag faragványaiban; nemcsak a sokárkádos nyugati oromfalban, alatta a konzolokat tartó két oroszlánban, a és a rossz küzdelmét is jelképező torz figurákban, de a bélletes-oszlopos kapuzat akantuszos fejezeteiben is. A hajó lombard és francia hatásokat mutat. Rendkívül fantáziadús a figurális és ornamentális díszítés a templombelső pillérkötegeinek fejezetein is.

A nyugati karzatot tartó déli pillérköteg három emberalakot ábrázol, mellettük két egymásba tekeredő sárkány. Az északi pillérköteg fejezetei egyszerűbbek. A karzatszint fejezetei tűzvészben megsérültek, itt látszik legjobban a templom befejezetlensége. 1964-ben régészeti kutatás előzte meg a templom 1967-1969 közötti műemléki-helyreállítását. Ötletes a háromhajós templom térhatásának megjelenítése: a hosszirányú beton pengepárok térfalai a hajók térosztását idézik, az általuk közrefogott, fedélszéket tartó túlnyújtott fatámaszok a feltételezett oszlopok helyét jelzik. A lágy vonalú zsindelyezett magastető egységbe fogja a hajót. Szépen illeszkedik az együtteshez a különálló harangláb. A tervezés Kissné Nagypál Judit építész egyik legkiemelkedőbb munkája volt, amellyel nagy nemzetközi elismerést aratott. 

 

Forrás:
Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

Back to Top