Csopak | Szent István-torony (Csonkatorony)

Szent István-torony

Csopak

Csopak egyházát a pápai tizedjegyzék említi 1332-1337-ben (Item de Choph solvit VI). A veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott. Középkori okleveles adat ezenkívül nem is maradt fenn a templomról. Rómer Flóris 1861-ben készült jegyzeteiből, és egy 1909-es adatból úgy tudjuk, Szent István király tiszteletére volt szentelve.

Veszprém megye
8229 Csopak, Kossuth utca GPS: 46°58’56.7″N 17°55’14.5″E

A terület szabadon látogatható.

A templom rövid története

A falu felső részében ma is álló torony mellett állt egykor a templom, egyébként ismeretlen. Eredetileg királyi birtok, de már korán a veszprémi egyház kezére került. A XIV. század elején káptalani udvarnokok és szőlőművelők lakják. 1387-ben együtt említik a szomszédos Paloznakkal, amely a veszprémvölgyi apácáké volt. A XV. században a püspökség, a felsőörsi prépostság és a helyi nemesek is szerepelnek tulajdonosai között. Temploma Rómer szerint Szent István királynak volt szentelve. 1860 után bontották le. Egyhajós, egyenes szentélyű keletelt templom volt, szentélyének északi oldalán sekrestyével. A ma is álló torony a szentély keleti végéhez csatlakozott.

A mai Csopak falu két község: Csopak és Balatonkövesd összeépítéséből keletkezett. 1941-ben hivatalosan is megszűnt Balatonkövesd, közigazgatásilag is Csopakhoz kapcsolták. Mindkét falu története a korai középkorba nyúlik vissza. Első együttes említésüket a XIV. század elején készült, I. László nevére, az 1082-es és 1093-as évre hamisított birtokösszeíró oklevelekben találjuk („villa Cuesd iuxta Sopok”). Az oklevélben használt pontos hely jelölés megkülönbözteti Kövesdet az Aszófő melletti Kövesd falutól. A szintén hamis 1358. évi oklevélben is két Kövesdről van szó, amelyek közül az egyik Csopak mellett feküdt, és szintén a tihanyi apátság részbirtokaként említi az oklevél. Ezek a hamis, XIII—XIV. században készült oklevelek (főleg az 1082. évi tihanyi összeírás) bizonyíthatóan XI-XII. századi notitiák alapján készültek, és így tartalmukban hitelesnek foghatók fel. Eszerint Csopak is, Kövesd is talán már a XI. században létezett. Ekkor indult meg a Balaton felvidék nagyobbarányú benépesedése, a központi (királyi) hatalom kezdeményezésére. Csopak első hiteles említése 1277-ből származik. A veszprémi káptalan birtoka volt „villa Chopok” amelyben 2 malmot említenek. A veszprémi káptalan birtoka volt a falu a középkorban végig. A XV. század végén a veszprémi püspöknek is volt itt részbirtoka. 1380-ban határjárását közlik, ekkor is a veszprémi káptalan a birtokosa.

Veszprém várának török kézbe kerülése után a környező magyar erősségek jelentősége megnőtt. A várrá erősített tihanyi monostor katonai kézbe került, még 1534-ben. 1544-1566 között a tihanyi vár bérlete volt Csopak falu. 1566-ban 6 portáját írták össze, és malmát is említik. Veszprém várát 1566. június 30-án visszafoglalták a törököktől. Gazdát cserélt a vár, és így a régi földesurak: a veszprémi püspök és a káptalan tekintélyes birtokai idegen kezekbe kerültek. A királyi rovásadó jegyzék szerint 1574-ben, 1576-ban, 1588-ban, 1699-ben, 1613-ban, 1618-ban, 1622-ben a veszprémi vár birtoka volt Csopak. 1630-ban több, nagyrészt elpusztult birtokkal együtt szerzi vissza a veszprémi egyház, 1696-ban is a veszprémi káptalan a birtokosa. Csopak egyházát a pápai tizedjegyzék említi 1332-1337-ben (Item de Choph solvit VI). A veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott. Középkori okleveles adat ezenkívül nem is maradt fenn a templomról. Rómer Flóris 1861-ben készült jegyzeteiből, és egy 1909-es adatból úgy tudjuk, Szent István király tiszteletére volt szentelve. Rómer a következőket írja róla:

„A csopaki kicsi templom, hajdan rom. kath. parochia, Sz. István királynak van szentelve, keletelt, szentélye egyenes záradékú, de tornya a Szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva. Csúcsíves, 4′ 8″ széles, 7′ magas, anyaga vörös homokkő.”  Rajzban is megörökítette számunkra Rómer Flóris a templom akkori állapotát. A helyi hagyományok szerint a templom – romos állapotban – még az 1900-as évek elején is megvolt. Akkor egy árvíz nagyon megrongálta, s a falai megrepedtek, és a veszprémi káptalan mint kegyúr, lebontatta, és csak a torony maradt meg, amely mai haranglábul szolgál, és a falu közepén áll.  Ez a torony feltehetően barokk toldás. Részletformái mellett erre utal a középkorra egyáltalán nem jellemző elhelyezés.

 

Forrás:
Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999) 
VALTER ILONA – KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom In.: Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Back to Top