Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Csögle | Református templom

Református templom

Csögle

Elérhetőség

VESZPRÉM MEGYE
8495 Csögle, Rákóczi u. 116.
Tel.:+3688221239
E-mail: csogle@reformatus.hu

 

Galéria

Chigle vagy Chigla ótörök eredetű szó, olyan hely, ahol fonott kerítés, esetleg gyepű volt. Kézai Simon 13. századi krónikájában említi, hogy egy 3000 fős hun sereg egészen Árpádig Csögle mezején táborozott. Később Mátyás király okleveleiben is találunk említést a környék nemesi családjairól. A reformáció hamarosan meghonosodott Csöglén. Egy 1594-es adat bizonyítja, hogy itt „szabad exercitiumuk” (vallásgyakorlatuk) volt a reformátusoknak. Egy 1624-es levél pedig arról tanúskodik, hogy „az addig 30 esztendőtől fogva romlásban levő templomuk Isten tiszteletére reparáltatik.” Ezzel kapcsolatban két megjegyzés illik ide. Egyrészt ha 1594-ben már itt szabadon gyakorolhatták a reformáltak vallásukat, akkor annak korábban kellett elkezdődnie. Csögle tehát az legkorábbi gyülekezeteink közé tartozhat az adatok alapján. A másik, talán szomorú megjegyzés, hogy Payr Sándor, a Dunántúl egyháztörténésze ezt a gyülekezetet egyik nagy könyvében (Dunántúli Kerület története, Egyháztörténeti emlékek) sem említi.

Ennek oka az lehet, hogy a gyülekezet a nehéz korszakban elveszthette önállóságát, azok közé a gyülekezetek közé tartozhatott, amelyekről nem volt nyom, és a gyülekezet újraéledése már abban az időben kezdődött el, amelyet Payr már nem kutathatott, mert könyvében legtovább a 18. századig jut el. Később is voltak kutatásai és adatai, de azok meg egy tűzben elpusztultak. Lehet, hogy ezért „tűnt el” Csögle is úgy, mint egy búvópatak? Mégsem ez történt, de erről már a község honlapja beszél: „A katolikus ellenreformáció áldozata lett a csöglei református prédikátor, Kóródi János gályarab, aki 1675-ben Itáliában szenvedett mártírhalált.” 1681-ben pedig „Sillei György csöglei prédikátor alá is akartak forrót önteni, sok hamis ál inquisitiokat vittek is ellene végbe.” Ezek a szomorú történetek azt jelentik tehát, hogy ebben az időben a gyülekezet nagy része református lett.

Bél Mátyás 1735-ben ezeket írja Csögléről Notitia Hungariae könyvében: „Egeralja szomszédja, a Piriti, Bíró, Búzás, Barcza, Gyarmathy, Ferenczy, Ambrus, Farkas, Péterffi, Dömjén, Veres, Antos, Érsek, Bende, Nagy és Szabó református vallású nemesek bírják, kiknek szabad vallásgyakorlatuk, lelkipásztoruk és a nyugati oldalra szépen épített templomuk van. Abban közösen tartják istentiszteleteiket a szomszéd adorjániakkal, egerallyaiakkal és piritiekkel, mert azoknak nincs otthon lelkipásztoruk, hanem tanítómesterek segítik őket, de különben, ahányszor az idő engedi, egyenként ide a csöglei istentiszteletre jönnek. Csögle ugyanis mintegy feje a többi falunak, igen közel hozzájuk, egyenként ágyúlövés távolság választja el tőlük, nem sokkal távolabbra vannak kelet és dél felé Dobron és Csősz.” Az 1774-es egyházmegyei összeírás szerint a községnek „840 református, 151 lutheránus és 26 pápista lakosa van” – olvassuk a falu idézett krónikájában. Tehát Csögle központ, de ekkor református központ volt a vidéken. A számok erről árulkodnak. „A környék evangélikusságának anyagyülekezete hosszú ideig Dabrony volt, ahol már 1564-ben volt evangélikus lelkész. Hét filiával is rendelkezett: Nyárád, Pór-Szalók, Nemes-Szalók, Adorjánháza, Egeralja, Csősz és persze Csögle is” − olvassuk a krónikában.

Ismeretlen titulusú középkori plébániatemplomáról nem sikerült adatot találnunk, csupán plébánosát említi két, 1464-ből és 1480-ból származó oklevél. A templom a XVI. század végén pusztult el, 1624-ben újjáépítették. 1698-ban még állapotban volt, boltozott szentéllyel, a hajóban fából ácsolt kettős karzattal, épített szószékkel, köböl emelt toronnyal, fallal övezett temetővel. A ma álló barokk református templom építésekor, 1783-ban bontották le. Csak nyugati tornyát hagyták meg, amelyre barokk felső emeletet emeltek. A későgótikus formákat mutató torony bejáratát elfalazták; a hajóba vezető nyílást a toronyalj felől XVI. század eleji reneszánsz ajtókeret szegélyezi.

 

Forrás:
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
http://www.szombathely-lutheran.hu/ Hozzáférés: 2021. augusztus 13.

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021