Bánhorváti | Református templom

Református templom

Bánhorváti

A bánhorváti református templom a XIV. században épült fagalériás toronnyal, ferde támpillérekkel. A XVIII. században (1789) átalakították, nagyobbították. Déli bejárati előcsarnoka mellett befalazott gótikus kapukeret.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
3642 Bánhorváti, Rákóczi út
Telefon: +36 48 712 259

A templom rövid története

Bánhorváti 1950-ben két településből Bánhorvátból és Bánfalvából létrejött község, a vidék műemlékekben talán leggazdagabb faluja. A Bánhorvát helységnév az egykor horvát, esetleg fehér horvát telepesekre és a Bán patak melletti elhelyezkedésére utal, innen kapta nevét. Bánfalva község régi neve Bánfalu. Előtagja a magyar “bán” méltóságnév, utótagja pedig a birtokos személyraggal ellátott “falu”. Bánhorváti története egészen a honfoglalás idejéig nyúlik vissza. Bánhorvát község keletkezéséről nincsenek pontos adatok, a korai Árpád-korban alakult, a jelenlegi község helyét megelőzően valószínűleg a Damasa-sziklák alatti részen egy kisebb település volt. Bánhorvátról az első említést a “Váradi Regestrum”-ban találjuk, amely a XIII. század első évtizedeiben a nagyváradi püspökség felügyelete alatt tartott istenítéletek jegyzőkönyve. A könyv peres ügyeket, tüzesvaspróba eredményét és az ítéletek rövid kivonatát tartalmazza. 1220-ban a neve “villa Horvaut”, később “Horvaut”, “Horwaut”, a XIV. században “Horuátí”, “Horuád”, “Horvát” alakban írták. Anjou-kori okmányok “Horváti” néven említik. A XVIII. században már “Bán Horváth” néven szerepel.

A bánhorváti református templom a XIV. században épült fagalériás toronnyal, ferde támpillérekkel. A XVIII. században (1789) átalakították, nagyobbították. Déli bejárati előcsarnoka mellett befalazott gótikus kapukeret. Lapos deszka famennyezetét 1700-ban, karzatát 1790-ben festették, festett padjai 1720-ból, kőszószéke 1789-1790 között készült, úrasztala 1794-ből való. Kegyszerek 1600-1674, pohár és kendők 1600-ból, a templom harangja 1621-ből való, de hasadás miatt 1850-ben újraöntötték. A templom bejárati kapuja és az udvarán elhelyezett Kálvin emlékmű újabb keletű. Az emlékművet Lenkey Gyula az egyházközség lelkipásztora az uppony völgy sziklájából összegyűjtött kövekből, aláírással, 4 méter magasan elhelyezett vasbetonból készült turul madárral tervezte és többed magával építette a reformáció 400 éves évfordulójára. A Kálvin emlékművet 1924. október 31-én avatták fel. Az 1793-ban épült hajdani őrtorony, mely ma ferde támpillérekkel van megerősítve, lett a későbbi templom tornya. A templom keletkezésére nézve az építési mód ad eligazítást. Ugyanis a tégla alakú, alacsony, gótikus hajó a XIV. században épülhetett a toronyba nyíló gótikus kapukerettel együtt, amit egy későbbi átalakítás során falaztak be a déli külső falba.

Ezt a középkori eredetű templomot egy 1434-es feljegyzés említi. Majd a reformáció századában a reformátusoké lett, erről szól az 1595-ös templom-összeírás is. 1700-ban újították meg a templomot és a tornyot. Ez utóbbi akkor kapott zárt fa toronysisakot, és ugyanakkor tették fel csúcsára a kakast is. A templom jelenlegi alakját 1789-90-ben nyerte, ahogy azt a mennyezeti királykazetta felirata is mutatja: „Jó Istene dicsőségére és a maga lelke javára végeztek el Tts. Katona Mihály predikátorságában.” A nyugati, homlokzat előtti torony25 mmagas, hajója kelet felé egyenes záródású, mert hajdani szentélyét a korábbi bővítések során lebonthatták. 144 egyforma díszítésű táblából álló festett, kazettás mennyezete van. Egyik festett padját Jobbágy Mihály készítette 1720-ban. Copf kőszószéke és pelikános szószékkoronája 1790-ben, az úrasztala 1794-ben készült. A templomot 1924-ben, majd 1985 körül újították meg. A templomkertben található az ország egyetlen Kálvin szobra.

Három harangját Szlezák László öntötte 1930-ban Bp-en 276, 150 és 97 kg-os súlyban. A nagy felirata: „1699-1855. Abánhorváti keresztyén egyház hívei közadakozásból és adományokból újra öntette 1930-ban… Hiszek egy Istenben… és az örök életben. Ámen. Ember, ha hangom hallod… jőjj, vég álmodra ez kísérőd, veszély idején megmentőd.” A középsőé: „Dícsérünk Úr Isten szüntelen tégedet. S ha eljön végóránk, hagyjátok a dalnokot pihenni, nyugodni csendesen. A bánhorváti keresztyén egyház énekkara tagjainak adományából 25 év emlékére öntette…” A kicsié: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. Áldjátok az Úr nevét. A bánhorváti ref. egyháznak emlékül öntették… Isten dicsőségére Berentés Zsigmond és neje Kelemen Zsuzsánna.”

 

Forrás:
Várady József templomos könyvei
Bánhorváti település hivatalos weboldala

Back to Top