Balatonkenese | Református templom

Református templom

Balatonkenese

Utcavonallal párhuzamosan épített egyterű késő barokk templom, nyugati oldalán támpilléres, alsó szakaszában középkori toronnyal. Bejárata a simára vakolt utcai hosszoldal közepén nyílik.

Veszprém megye
8174 Balatonkenese, Kálvin János tér 1.
Telefon: +36 88 481 348
Németh Péter lelkész
+36 30 377 9033

A templom rövid története

Kenese a honfoglalás előtt szláv település volt. Nevének jelentése: kenéz, úr. Első írásos emlék a Veszprém-völgyi apácák adományleveléből ismert, amelyben “Knésa” alakban szerepel. E táj népe először a keresztyénségnek a keleti ágával ismerkedik meg, bizánci kapcsolatai révén. A Veszprém-völgyi apácák is a görög rítusú Bazílita rend tagjai voltak. Alsóörs református templomának déli, külső falán pár éve került elő egy bizánci falfestmény, a pantokrátor Krisztust ábrázolva, ami ugyancsak az előbbi állítást erősíti. 1009 körül István királyunk megerősíti a Veszprém-völgyi apácáknak a korábbi, Géza fejedelemtől kapott adománylevelét. A birtokok között Kenese ismét szerepel. 1231-ben a Szent Kereszt tiszteletére épült a templom, amely mind a mai napig Kenese legrégibb, árpádkori emléke. Az eredeti épületből mára csak a hátsó falnak mintegy kétharmad része és a torony alsó harmada maradt meg jellegzetes árpád-kori jegyeivel, a lőrésekkel és saroktámpilléreivel. A többi részét a későbbi templombővítések során bontották le.

1297-ben Kenesén lévő Szent Mihály egyházáról tesznek említést a korabeli források. Ez a Tornyos hegyen (a mai Pékség fölötti dombon) állhatott, amit a hegy neve is bizonyít, valamint a temetőnek alkalmas terep is. A török időkben pusztul el, de temetőjét a XVIII. szd-ig használják. 1532:-ben a mohácsi csatavesztés után hat évvel itt tartják az országgyűlést Nádasdy Tamás vezetésével az ország rendjei. Céljuk, hogy a királyi országrészt egyetlen uralkodó alatt egyesítsék, nem valósulhatott meg. 1544-ben Kenesét is eléri a reformáció, amelyet Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes tanár indít el 1517-ben Wittenbergben. Dévai Bíró Mátyás, Luther tanítványa lett a Balaton-mellék reformátora. Kechety Márton veszprémi püspök és Bebek Imre fehérvári kanonok az ő hatására álltak a reformáció oldalára. 1552-ben a Veszprém-völgyi apácák Körmendre menekülnek a török elől, ahonnét nem térnek vissza többé. Birtokaikat várak ellátására rendelik. Kenese ekkor Palota vártartománya lesz. 1570-ben Pálffy Tamás palotai várnagy felrobbantatja a kenesei templomot, egy évre rá a kajárit is, mert a török erőddé akarta ezeket kiépíteni, itt a Balaton keleti végében. Az elpusztított templom nyilván a tornyos-hegyi lehetett.

1618-ben Kenese első ismert prédikátora Komjáty István, aki a szomszédos Máma faluból, a mai Balatonfűzfőről költözik át, feltehetőleg gyülekezetével együtt. A falvak összeköltözése ezidőben elég gyakori volt a török adóztatás egysége miatt. 1639: Kenesének új földesurai a jezsuiták lettek. A tiszta református falu gyülekezete az ellenreformációnak egyik közvetlen célpontja lett. „Quius regio, eius religio” – akié a föld, azé a vallás. 1658-60-ben az Árpád-kori templom újjáépül. Déli kapuja elé cintériumot emelnek, amely a temetések templomi szertartása alatt a koporsó elhelyezésére szolgál. A cintérium „pihenőhelyet” jelent, a templom körüli temetőket is így hívták. Az újjáépítéshez valószínű, hogy a tornyos-hegyi szentegyház köveit is felhasználják. A templom-domb nevét jelző csonkatorony anyagát pedig a jelenlegi torony helyreállításához használják fel. 1700-ben a templomot a jezsuiták császári zsoldos sereggel elfoglalják. Mozsonyi Márton prédikátort elűzik. A gyülekezet 7 éven át Papkeszire jár istentiszteletre, miközben temploma üresen, lelakatolva áll. 1707-ben Béri Balogh Ádám kuruc generális a kenesei Hosszú-mezőn legyőzi seregével a császári zsoldos sereget. A kurucokkal harcoló prédikátort, Mozsonyi Mártont visszahozzák gyülekezetébe. A templomot visszaadják prédikátorukkal együtt a hálás gyülekezetnek. Kenesének mindmáig élő Rákóczi-kultusza és hagyományápolása innét ered.

1709-ben a kurucok csillaga hanyatlóban: „Nagymajtényi síkon letörött a zászló…” (1711). Mozsonyi Márton prédikátornak ismét bujdosnia kell jezsuita földesurai elől. 1723: A kazettás mennyezet közepére szokás volt emlékfeliratot festeni virágkoszorúba foglalva. A mennyezet felirata a következő: „E SZENT HAJLÉKI MENNYEZET ISTEN DITSŐSÉGÉRE VALÓ FELEMELÉSÉBEN FORGOLÓDTAK NEVEZETESSEN EZEK: TÖRVÉNY BIRÓ: FORRÓ JÁNOS- Eskütt Bírák: GERENDI JÁNOS KÁNYA MÁRTON BABOLCSAI JÁNOS- KUN JÁNOS- SOMOGYI ISTVÁN-CSURGAI MÁRTON; KARÁTSONY IMRE; László János-Vég Gergelly és Szabó Péter.
Temp.Johan Kádártai. p.t.Min.Eccl:Anno Partus Virginis:1723.” 1739: A toronynak a lőrések feletti részét felépítik romjaiból. A mai magasságra majd csak 1844-ben emelik fel. Az eddig csak falábakon álló harangok a toronyba kerülnek. 1748: A templommal szembeni Ó-parókiát elfoglalják a jezsuiták. Kenese kálvinista népe az érkező jezsuiták hírére zendülést kelt. A páterek szekerét az árokba akarják taszítani, csak az öregek bölcs tanácsa tartja vissza őket. A hagyomány szerint ennek az eseménynek emlékére állíttatták a jezsuiták az elfoglalt parókia kapuja mellé a prágai vértanúnak, Nepomuki Szent Jánosnak a szobrát. A gyülekezet prédikátorát, Zsákfai Nagy Istvánt elüldözik, a parókiába jezsuita pátert helyeznek. 1779-ben a jezsuita rendet a pápa kénytelen feloszlatni. A protestánsok felszabadulnak a rekatolizációs zaklatások alól.

1785-ben II. József császár, Kenese tiszta református lakosságát véglegesen megerősíti templomuk tulajdonjogában. A felszaporodott gyülekezet az árpád-kori szentély kibővítésével nagyobbítja meg ősei templomát. A bővített templom mennyezetére még egy koszorú kerül, melynek feliratába a császár emlékét is belefoglalják:
„EZ ISTEN HÁZA- AZ Ő SZENT FELSÉGE DITSŐSÉGÉRE- Felséges II-ik JÓSEF- ditsőségessen uralkodó Király- Kegyelmes engedelméből- nagyobbíttatott és megújittatott- A mely körül szorgalmatoskodtak E következendő Előljárók: Öreg Biró LÁSZLÓ MIHÁLY- Curátor Székeli Sámuel- Esküttek: Ö.Somogyi János, I.Székeli Péter, Szabó János,Szalai István,Vági Ádám, és László Ferentz- Tempore Pauli Árvay Verbi Div. Mister- Anno Reparatae Salutis MDCCLXXXV- 1785”
(A latin szöveg: Isten igéjének szolgája, Árvay Pál idejében, az újjáépítés tiszteletére az 1785. esztendőben.) 1806-ban a tornyot magasítják a mai ablakok párkányáig, majd a következő évben felkerül az első toronyóra is. 1820-ban a templom második bővítésével nyeri el mai méreteit és formáját. A déli falat és a cintériumot lebontják, és a falat 4 m-rel kijjebb építik. A templombelső bővített részében felépül az új karzat, rajta és alatta új padsorokkal. 1834-ban új parókiát épít a gyülekezet. Az 1748-ban elvett, a templommal átelleni prédikátorház helyett a jelenlegi funduson álló jobbágyházat veszi meg az egyházközség. Az elavult épületet 1834-ben lebontják, és helyére felépítik a Balaton-felvidék nemes ízlésű, népi-barokk stílusban fogant parókiális lakóházát.

1844-ben a tornyot a mai magasságra emelik fel, sisakját fazsindellyel fedik be. Mai méretei: falmagasság 18 m, toronysisak 9 m, összesen tehát 27 m, a csillaggal együtt 30 m. 1900-ban a toronysisak korhadó fazsindelyét bádogra cserélik, a mai formát ekkor veszi fel. A templomba vörösmárvány úrasztala és keresztelőkút készül. 1911-ben megépül a jelenlegi orgona a pécsi Angster Orgonagyár munkájaként. 1921-24-ben Németh István püspököt a csehek kiutasítják Révkomáromból, és Kenese fogadja be. Trianon üldözött püspöke innen kormányozza a Dunántúli Egyházkerületet egészen haláláig. 1945: A II. világháború pusztításait kijavítja a gyülekezet. Az úrasztala törött lapjának egyik darabján a kenesei prédikátorok névsora olvasható a szószék feljáró mellett. 1975-ben a templom tetőzetét, cserépfödémét cserélni kell. Az új födém műemlék palából készült el. 1985-ben a földrengés komoly károkat okozott az épületekben. A torony csillaga és gömbje lezuhant, a falak megrepedeztek. Helyreállításuk, még abban az évben megtörtént. 1993-ban új parókia épül a hátsó udvarban. A régi parókia 160 évig szolgált 10 lelkésznemzedéket. A felújítás után gyülekezeti házként működik.

1996-ban a templom restaurálása a külső vakolat cseréjével, új északi ablakokkal, a déli alsó kerek ablakok visszaállításával. Belül a legrégibb, északi padsorok szanálásával és a megmaradók átrendezésével a padsorok körüljárhatóvá váltak. A padok elektromos fűtése elkészült. A parókia kapuja visszanyerte az eredeti, XIX. századi kapuívét. 2000: A gyülekezeti ház falszigetelése, valamint az első, boltíves helységek belső felújítása megtörtént. 2004-2005: A Gyülekezeti ház födémcseréje során az 1938-ban kapott palatetőt piros cserépzsindely váltotta fel. Az épület teljes külső vakolatcseréjével az eredeti szépségét, méltóságát nyerte vissza. A hátsó, lapos mennyezetű helyiségek összevonásával egy nagyobb termet valamint vizesblokkot kapott az épület. A gyülekezeti terem visszanyerte az eredeti „parasztmennyezet” jellegét. Új nyílászárók készültek az eredetiek mintájára. A folyosó és a külső járda téglaburkolata is az épület népi barokk stílusához illeszkedik.

 

Forrás:
Németh Gyula nyug. esperes-lelkész

Back to Top