Andocs | Nagyboldogasszony-bazilika

Nagyboldogasszony-bazilika

Andocs

A nagy méretű, narancssárgára festett barokk templomhoz egy közel négyzet alaprajú kolostor csatlakozik. A templom hátsó részén található szentélyt a 15. századi, gótikus kápolna beépítésével alakították ki.

Somogy megye
8675 Andocs, Szent Ferenc tér
Telefonszám: (06 84) 372 688

A templom rövid története

A falu 1208 és 1290 között a Győr nemzetség Óvári- Kéméndi ágának birtokában van, 1391-től pedig a lövöldi karthauziaké. Neve az András becéző formájából ered. A pápai tizedjegyzékben a somogyi főesperességhez tartotelepülés 1333-5 között szerepel, ekkor János pap évi 40 kis D-t fizetett. 1485-ben Egyházas Andocs a toldi pálosoké. Az 1536. évi adólajstromban Nemes Andocs (Úzdy Mihályé), Kápolnás később Kis Andocs (a lövöldi karthauziaké) és Egyházas Andocs (a toldi pálosoké) is szerepel. A hagyomány szerint a falu templomának védőszentje Szűz Mária volt, erre látszik utalni a fából készült gótikus Mária-szobor (későbbi kegyszobor) is 1510-1520 körűlről. Ez inkább egy nagyobb szabású kompozíciót alkothatott a szintén e korban készült Katalin- és Dorottya-szobrokkal, s ma az alapozás nélkül épült 16. századi gótikus kápolnában található.

Egy 1643-as adat alapján azonosítható titulus (Mindenszentek) talán közelebb áll a valósághoz. Az első andocsi jezsuita szerzetes, P. Horváth János Andocson üres plébániát és elárvult Mindenszentek-templomot talált ép Szűz Mária-szoborral. 1927-ben Benedek Rezső nyugdíjas tanár középkori templomra utaló nyomokat talált a településtől északra, az Öreg-dombon (12×8 m-es, félköríves szentélyű templomot a kapujához tartozó két kőoszloppal); talán ide helyezhetjük Egyházas Andocsot. Andocs 1640-től a jezsuita misszió központja Somogy megyében, amelynek plébániái Andocs, Győrök, Csehi, Sári, Balatonberény, Somogysámson, Gyóta, Kaposfüred, Baté, Szabadi, Várong, Bedeg, Gerezd, Mernye, Ráksi területén voltak, filiái pedig Ölyvös, Lulla, Babod, Kisbárapáti, Csicsal, Törökkoppány falvakban. Andocs ekkor is három részből állt: Egyházi, Nemes és Kis Andocs.

1715-től kezdett el működni a ferences misszió, amely 1725-ben zárdát is épített, mai templomát pedig 1747-ben szentelték fel. A 17. század első harmadától zarándokhely. A legenda szerint angyalok vasrudakon hozták a kápolnát a Szűz Mária szoborral Kalocsáról, mivel ott a török katonák megszentségtelenítették. A középkori templomnak gótikus támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó, kecses szentélye maradt csak fenn. Az 1520 körül épült bordás hálóboltozatos szentélyhez sekrestye is tartozott, erre egy reneszánsz ajtókeret (tojássoros főpárkány képszékben címerrel) utal. A hajóban egy reneszánsz sírkő is található. Az egyik dűlő neve Kisandocsi-dűlő, amely talán Kápolnás Andocs falura utal, és ez egyben azt is jelentené, hogy mindhárom Andocs templomos hely is volt, amire az eltérő birtoklás adhat magyarázatot.

Andocs község főterén áll a mai napig is jelentős búcsújáróhely, a volt ferences templom és zárda. Az egyik legismertebb magyar katolikus búcsújáróhely. Évente tíz búcsút tartanak, főbúcsúja Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én van, de a szeptember 8-i, Kisasszony-napi búcsúra is sokan jönnek el. 2010-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse elismerést is. A nagy méretű, narancssárgára festett barokk templomhoz egy közel négyzet alaprajú kolostor csatlakozik. A templom hátsó részén található szentélyt a 15. századi, gótikus kápolna beépítésével alakították ki. A szentélyből északra, a sekrestyébe nyíló ajtónak reneszánsz kőkerete van, tojássoros főpárkánnyal és a képszéken ágas-leveles merrel. A templom igen szép barokk berendezéssel rendelkezik: értékes oltárokkal, a szentélyben 1744-ből való stallummal, figurális szószékkel. A kegyszobor Mária a gyermek Jézussal melletta Szent Katalin és Szent Dorottya gótikus faszobra 1520-ból való. A templom északi oldalán áll a barokk kolostor.

1866-ban a megkopott freskókat helyreállították, de nagyobb felújítások sokáig nem történtek a templomon. 1950-ben a ferenceseket elűzték Andocsról, de (főként a rendszerváltás után) a hitélet újra feltámadt. A településen állandó lelkipásztori szolgálat működik, minden nap tartanak szentmisét is. 2006-tól kezdve több éven át tartó felújítás kezdődött: először a tornyot újították meg, majd a tetőszerkezetet és a nyílászárókat, később pedig a zarándokszállásnak használt rendház emeleti részét kezdték rendbehozni. 2019-re már a kolostor teljes külseje is megújult, a környék díszburkolatot kapott, és felszenteltek egy szabadtéri misézőhelyet is a templom mellett. A Kaposvári egyházmegye 2020 őszétől kezdve dolgozott azon, hogy a templom basilica minor rangot kapjon. Varga László püspök a kérvényt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elé terjesztette, és miután a püspöki kar elfogadta a pályázatot, továbbították a Vatikánnak is: hamarosan a Szentszék is jóváhagyta a kérelmet. A hivatalos oklevélátadó ünnepség 2021. október 10-én, Magyarok Nagyasszonya napján került megtartásra.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében In.: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Knapp Éva: Andocs

Back to Top