Szent Mihály-székesegyház
Veszprém
A neoromán stílusú Szent Mihály Székesegyház Veszprém legmeghatározóbb épülete. Későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. Nevét Mihály arkangyalról kapta, amit azzal magyaráznak, hogy Veszprém lakosságát csak kemény harcok árán lehetett áttéríteni a katolikus hitre. Az e helyütt – feltehetően Géza fejedelem idejében – emelt Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, bár ezt nem lehet 100 százalékosan bizonyítani. Ettől függetlenül a királyné karereklyéjét 1996 óta őrzi a bazilika.
A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú katolikus templomot két toronnyal bővítették. A Szent Mihály Székesegyház az idők folyamán többször leégett. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület fentebbi részei sajnos elpusztultak a törökök idején.
A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, abból a célból, hogy az eredeti épület köntösébe bújjon. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek, de pótolták őket Árkayné Sztehló Lili munkáival. 1981-ben Veszprém székesegyháza basilica minor (jelentése: kisebb bazilika) rangot kapott II. János Pál pápától. Ennek megfelelően rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon latin nyelvű nagymisét kell mondani.
A Szent Mihály-bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár található. A templom falképeit Szirmay Antal munkái díszítik: egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, és innen nyílik Padányi Bíró Márton síremlékének nagyobb fülkéje.
Forrás:
Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000.