Zemplénagárd | Szentlélek eljövetele görögkatolikus templom

Zemplénagárd nevét már a 15. századi oklevelek is említették Agaar alakban írva. Ekkor két Agárdról, Kis- és Nagyagárdról tettek említést. A kis Tiszamenti település az Agárdi és az Agárdi Tőke családok ősi lakhelye volt. 1417-ben azonban az Agárdiakon kívül a Nagytárkányi és a Perényi családnak is birtokrésze volt itt. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga birtokrészét a leleszi prépostra és rendházva hagyta. 1487-ben a Széchi család is birtokrészt szerzett itt, részüket azonban a Tárczaiaknak zálogosították el, majd azt a Török család szerezte meg. 1598-ban a leleszi prépostság, Török Ferenc, Korchma János és Báhonyi Márton birtokának írták.

1654-ben Kisagárd részeire a Tárkányi család tagjai kaptak királyi adományt, kiktől 1688-ban Sennyei István (III.) örökölte, s a Sennyei családé maradt 1741-ig, amikor a Dőry család kapta meg, kiktől ismét a Sennyeiekhez került. A birtok másik részén Nagyagárdon pedig a leleszi konvent, a Török, Szirmay, Ormos és Tolvaj családok osztoztak meg még 1848 előtt, de rajtuk kívül a Korchma, Tárczy, Mailáth családoknak is volt itt birtokrésze. 1865-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a falu nagy része a tűz martaléka lett. Az 1900-as évek elején a leleszi prépost, Török Zoltán és báró Sennyei Béla volt a település birtokosa.

A falu fölötti dombon álló templom középkori, gótikus alapokon épült, amire keskeny szentélyének szabálytalan sokszögű lezárása és az épület támpüléres tömegalakítása utal. Jelenlegi formáját 1750 körül kapta. Ekkor épült erőteljes, párnatagos sisakkal fedett, főhomlokzat előtti tornya is. A hajót két négyzetes, a szentélyt két keskeny, harántirányú csehsüvegboltozat fedi. A hajó és a szentély falait lépcsőzetes kiképzésű, erőteljes támpillérek biztosítják. A diadalívben mennyezetig érő és az ív két oldalára is beforduló ikonosztázion, gazdag faragványokkal és erősen átfestett képekkel a 18. század végéről, 1854-ben végzett átalakítás nyomával. A szentély két szemközti oldalfalán erősen megkopott falfestmények Aranyszájú Szt. János és Nagy Szt. Bazil alakjával.

Forrás:
Borovszky Samu: Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992)