Zalatárnok | Szent Anna-templom

Szent Anna-templom

Zalatárnok

Település központjában, bekerített telken, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális záródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a hajó és a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalához csatlakozó, a szentélynél magasabb tetőgerincű sátortetős sekrestye-oratóriummal.

Zala megye
8947 Zalatárnok, Petőfi Sándor út 1.
Telefon: 92/386-151

A templom rövid története

Mária Terézia királyné 1777-ben megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, amit VI. Pius pápa relate semper kezdetű bullájában egyházjogilag is megerősített. Zala megyéből a pápai bulla 11 plébániát nevezett meg: Bagod, Boncodfölde, Háshágy, Milej, Nova, Pusztamagyaród, Zalaegerszeg, Zalaszentgyörgy, Salomvár, Söjtör és Tárnok. Tárnok plébániatemploma 1504-ben kolostori templom gyanánt épült a ferencesek számára, majd 1554-ben egy Máté nevű mester a templomot várrá alakította. Hagymássy Gábor a fenyegető török vész elől megerősített hellyé tette a kolostort és templomot, majd sokáig, 1565-től 200 évig elhagyatottan hevert, miután a török elpusztította Tárnokot. 1686 után a török egymás után hagyta el szállásait hazánkban, így lassan a templom is visszakerült magasztos feladatának, az istentiszteletnek a szolgálatába. Amikor Nován megindult a hitélet, Tárnok is oda tartozott. A templom ekkor már annyira rossz állapotban volt, hogy a hívek az aszuvölgyi remeteség régi kápolnájában tartották az istentiszteleteket.

1755-ben Padányi Bíró Márton buzdítására teljesen használhatóvá tették a templomot, amely 1756-ban plébániai anyaegyházzá vált. A későbbiekben több restaurálási munkát végeztek benne, a legutolsót 1955 májusában, Pesthy Sándor plébános vezetésével. Ennek két fő célja volt: a templom belső megtisztítása a plébánia 200 éves fennállásának ünnepére, továbbá a Szent Annáról nevezett főoltár freskóinak elkészítése. A szentély főoltár mögötti falán függő Szent Anna-kép helyére a szentély egész hátsó, keleti falára Szent Anna életét bemutató freskók kerültek. ezek három mozzanatot örökítenek meg triptichonszerűen. Az első keretbe Mária születése, a másodikba Szent Anna bemutatja Máriát, a harmadikba pedig Szent Anna halála került, a régi Szent Anna-főoltárképet a templomhajó északi falának középre helyezték.

Település központjában, bekerített telken, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális záródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a hajó és a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalához csatlakozó, a szentélynél magasabb tetőgerincű sátortetős sekrestye-oratóriummal. A hajó déli oldala és a szentély támpilléres. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: 1955 (Lackó Gyula). Berendezés: jellemzően 19–20. század; középkori keresztelőkút. Orgona: 1900 körül (Tausz Antal). Botka János 1500-as évek elején templomot és kolostort építtetett a ferencesek számára. A még befejezetlen épületet 1565-ben erődítették. A török időkben elpusztult templomot 1755-ben a Deák család építette újjá, majd 1871-ben újra átépítették, ekkor épült tornya is. 1904-es helyreállítása során zárták le kriptáját, Deák Ferenc őseinek nyughelyét. 1964-ben helyreállítva. A templom északi oldalán az egykori kolostor alapfalai rejtőznek.
 
 
Back to Top