Velem | Szent Vid-kápolna

A Szent Vid-hegy valószínűleg az Árpád-korban is erődített hely volt. Azonban a vár első írásos említése csak a XIII. századból való, Castrum Viti néven. Ekkor a faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. A későbbiek során elfoglalta Frigyes császár, akitől Mátyás király vette vissza a XV. század második felében. Jurisich Miklós 1532-ben még a Szent Vid kapitánya címet viselte, de a vár ekkor már valószínűleg romokban volt. A Szent Vid-hegyen (tszf. 568 m) található Szent Vid-templomot az egykori vár sarokbástyájára építették a XVIII. században, mely azóta a környékbeliek búcsújáró helye.

A Szent Vid-hegyen (568 m) található Szent Vid-templomot, már a XVII. század végén jelzik a források. Az egykori vár sarokbástyájára építette 1713-ban Hilerian szerzetes a remetelakot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helye. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki. Ekkor Szent Vid szobra a Fájdalmas Szűzanya mellékoltár fölé került. A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A hajó boltozott, de a szentély sík mennyezetes. A torony háromszintes, tetejére nyolcszög alakú sisak került. A szószék copf stílusú. A kisebb harangot 1688-ban Bécsben öntötték, a nagyobbat 1926-ban. A legrégebbi képet 1700-ban ajándékozták a templomnak a lékai hívek, ez Mária mennybe menetelét ábrázolja. A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt áll még Szent Vendel és Szent Rókus szobra is. A templom ma is működik, jelentős számú külföldi és hazai vendéget láthatunk vendégül minden év június 15-én a Szent Vid-templomi búcsú, valamint az 1849-es kolerajárvány emlékére minden év szeptemberének utolsó vasárnapján Perenye község fogadalmi zarándoklata alkalmából.

Forrás:
Velem település hivatalos weboldala