Vadna | Református templom

A Miskolc-nemzetség birtoka volt, eredetileg két községből állt. Az egyik helységet Tótvadnának hívták (Thouthewdna). A Miskolc-nemzetség mellett, amelynek egyik tagja, Bors ispán, a borsmonostori apátságnak adományozott belőle birtokrészeket, a Barius-család a birtokosa, azonkívül a Felediek, tehát a Rátoldnemzetség tagját találjuk a község birtokában s a XIV. században zálogjogon a nemzetség másik családja, a hazai Kakasok bírják, azonban a Partoki-család is földesúr, és hogy a nemzetség minden családjának van bizonyos birtokrésze a községben, onnan következtethetjük, hogy 1435-ben a Lorántffyak özv. Perényi Dánielnének Adnából is kiadják a leánynegyedet, tehát így a Lorántffyaknak is birtokosnak kellett itt lenniük.

Alig a nemzetség tagjai sokat pereskedtek egymással, azután a velezdi Kövérekkel és osgyáni Bagosokkal és szerettek volna rendet teremteni a birtokkérdésben, a cseh husziták fellépése egy időre megváltoztatta a vidék képét, elhalasztotta e pereket és kissé eltolta a birtokrendezés ügyét. A csehek megerősítették, kiépítették Aradnát, úgy, hogy csak 1458-ban sikerült Rozgonyi Sebestyénnek innen kifüstölnie őket, és elfognia Analgatha vezért. Ezután a Rátold-nemzetség viszi a vezető szerepet Ariadna történetében, jóllehet időnként egyes részeket elzálogosítani kénytelen birtokaiból nemcsak a nemzetségen belül egyes családjai között, hanem idegeneknek, így a Bárczay-családnak is. A Rátold-nemzetség családjai, ezek leányági örökösei és a Bariusok a XVII. században is a község földesurai, de a Bariusok kihaltával Abay Ábrahámné Ibrányi Anna birtokába jut a Bariusrész, míg a Lorántffyak birtoka házasság folytán Rákóczi-vagyon lesz s így a szatmári béke után a kamara rátette a kezét erre. Ezután birtokosa a Radvánszky-, Molnár-, Máriássy- és Marton-család.

Vadna két községe, amelyeket a Bát patak választott el egymástól, később Alsó- és Felsővadna elnevezést kapott, majd egybeolvadt, de ez a megkülönböztetés megmaradt egy ideig. Aztán Sajóvadnának is nevezték a községet, míg hivatalos neve Vadna lett. A község sok viszontagságon ment át. A csehek rablásai, majd a kettős királyság izgalmai után a török hódoltság súlya nehezedett a községre. A törökök 1555-ben kifosztották, majd felgyújtották, azután hódoltsággá tették s a kis községnek 300 forinttal kellett adóznia. Ezt az adót csak a füleki ostromig fizette, de hogy Eger eleste után is adózott volna, arra nincsenek adataink. Korán elfogadta a reformáció tanait is. Már 1578-ban önálló egyház. Temploma, amelyet 1695-ben gyűjtés útján újjáépítettek, az 1863. évi tűzvész áldozata lett és az új templomot könyöradományból építették fel régi cseh gótikus módban. A község neve nem sok változáson ment keresztül. Az első ismert Wodna után Wadna, vagy Vadna alakban írják a nevet és mai neve már a XVI. század közepén kialakult.

1862-ben nagy tűzvész támadt, amely elhamvasztott sok házat a templommal együtt. Az addig különálló torony szintén leégett, elolvadt az egyik harangja is. Abban az évben útszéli perselyt tettek ki a nagy forgalmú Sajó-völgyi útra, hogy így gyűjtsenek pénzt az építés költségeire. Egy esztendő alatt összegyűlt a templom újjáépítéséhez szükséges összeg. 1863-as feljegyzés alapján, 1250-es évekből való pénzeket és középkori csontok tömegét találták a templom körül megbolygatott földben. Ugyancsak ekkor (1863.) épült a nyugati homlokzat előtti 28 méter magas torony, és nyerte el a templom neogótikus stílusát. A 9×18 méteres belső térben 300 ülőhely van, sík deszka mennyezete kékes színűre festett, aranysárga csillagok díszítik. Orgonáját Gerstenengst József építette 1930-ban két manuálosra, nyolc változattal. A templom bejáratánál látható a falu tengerszint feletti magasságának jelzése: 147 méter. Az épület alapja nem tökéletes derékszög. Elől szűkebb, befelé egyre szélesedik, trapéz alakú.

Forrás:
Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei Szociográfiák V. – Borsod vármegye (Miskolc, 1939)IV. rész: Dr. Klein Gáspár-Péchy-Horváth Rezső: Községi adattár
Vadna település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 26.)