Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Uraiújfalu (Szentivánfa) | Keresztelő Szent János-templom

Keresztelő Szent János-templom

Uraiújfalu (Szentivánfa)

Elérhetőség

VAS MEGYE
9651 Uraiújfalu, Szentivánfa u.

 

Galéria

Uraiújfalu már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Ezt bizonyítják a faluvégén, a Kőris-menti kavicsgödörben talált épületmaradványok. A rómaiak idejéből, illetve a népvándorlás korából használati tárgyak (agyagedények, olajmécses), és ékszerek (bronz karperecek, borostyánkő nyakékek) kerültek elő. Dr. Keszei Pál „Terra Jaak” c. tanulmányából megállapítható, hogy a község eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza. Legősibb községnév Uraj, későbbiek Ujfalu, Szentivánfa. Urajt a magyarok első szálláshelyei között említhetjük. „Uraj” név mai formája „úré”, jelentése: „ami az úré”, azaz az úr birtoka. Ez a jelentés azt mutatja, hogy községünk ősi tulajdonosa egy törzsfő, egy nemzetségfő, vagy egy rangos családfő lehetett. Azonban az nem állapítható meg, hogy Uraj esetleg Koppány, vagy valamelyik törzsfő birtoka volt-e. Uraj község mindenesetre már a Jákok megjelenése előtt létezett, valamint alapítója nem a Jákok közül került ki.

Szentivánfán álló templom (műemlék) a vámoscsaládi plébánia filiája, védőszentje Keresztelő Szent János. Gótikus, XIV. századi eredetű, barokk stílusban 1770 körül átépítve. Egyhajós, szentélyes, egyenes záródású. Szabadon álló, a homlokzat síkjában áll a torony. A főhomlokzaton törtíves rokokó a bejárata, vállmagasságban fejezetes, a zárókő leveles díszítésű, felette copf füzérdísz és kis törtpárkányos ablak látható. A homlokzati falsávokat összekötő erőteljes párkány a középen timpanont képezve megtörik, a timpanonban Szentháromság- szimbólumábrázolással. Az oromzat hátoldalán füzérdíszes, gazdag tagolású vázák állnak. Órapárkányos a torony, a harangszinten íves záródásúak az ablakok, a gúlasisak nyolcszögű, oldalhomlokzatát félpillérek és a karzat szintjén íves kis ablakok tagolják. A többi ablak félköríves záródású, az északi oldalon vakablakszerűen kialakítva. Ugyancsak ezen az oldalon 1700 körüli, Sopronból származó faragott kövek vannak befalazva. A szentély mindkét oldalához toldásszerű sekrestye és kápolna csatlakozik, az északi oldalon lévőnek külön bejárata is van. 

 

Forrás:
Uraiújfalu település hivatalos weboldala

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021