Túrócjeszen (Turčianske Jaseno) | Szent Margit-templom

Draskócvölgyétől (Drazkovce) hat kilométerrel keletre, a Nagy-Fátra hegy nyugati lábánál 452 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Turócjeszen (Turcianske Jaseno). Háromszázötven lakosú, tisztán szlovák etnikumú falu. A helység a tatárjárástól a 20. századig a kis- és nagyjeszeni Jeszenszky nemzetség fészke volt. „Kyssyezen” legkorábbi írott nyoma 1249-ből maradt fenn, amikor IV. Béla király Tamásnak, Mártonnak és Bénynek adományozta a birtokot hűséges szolgálatukért. Hunyadi Mátyás 1488-ban kelt oklevelében György, János és Mátyás lovagokra ruházta a kisjeszeni uradalmat. Nemesi község maradt egészen az újkorig, három régi kúriája még megvolt a 18. században. Nagyjeszent – másként – Felső-Jeszent 1274-ben említi először udvari okirat, amikor is V. István király cserével átadta a falut Madafia Mihálynak, Péternek és Istvánnak, majd 1374-ből és 1443-ból fennmaradt levelekben bukkan fel ismét a falu neve; a 16. században a Révaiakkal civakodtak az őshonos Jeszenszky família tagjai a javaik felett. György és István nemesi jogait és birtokait 1563-ban erősítette meg I. Ferdinánd király, a nemzetség fennmaradt egészen a legújabb korig. Van a históriában korunkbeli pátosz is: Jaseno helység polgármesterét Rastislav Jesenskynek hívják.

Az ikertelepülések közös, Árpád-kori egyháza Felsőjeszen nyugati szélén áll, alacsony kőfallal körbekerítve. Lenyűgöző kilátás nyílik a dombról az üde zöld – máskor hófödte – Liptói-medencére, és a tucatnyi, tornyos templomra. Az 1300-as évek vége előtt épülhetett: alaprajza és különféle részletei a késő román és kora gótikus időszak átmeneti stílusát vegyítik. Keletkezése összefügghet a közeli – Turóc-széli – Znióváralja premontrei prépostságának építkezésével, ami IV. Béla király hálaadományaiból készült 1258 és 1251 között. A kőművesmunkálatok fogyatkozásával, majd végeztével szétszéledtek a mesterek és tanult legények; így került sor Jeszen parochiális egyházának megépítése 1249 és 1274 között.

Nem nagyméretű, de nem is jelentéktelen a torony nélküli teremtemplom: széles hajója négyszög alaprajzú, amelyhez kelet felé keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, keletnek tájolt szentély tartozik. Román stílusú részletei – keskeny rés- és tölcsérbélletű ablakok, félkör formájú faloszlopok – közé egyetlen kora gótikus ablak illeszkedik be. Falait a 14-15. században készült freskók díszítik, főként újszövetségi apostolok és szentek alakjaival. Antiochiai Szent Margitot – a templom patrónáját – elsőként az 1332. évi pápai tizedjegyzék említi. Magyar honi kultusza II. András király 1217-18. évi szentföldi hadjáratával vert gyökeret, az uralkodó fia, IV. Béla nem ok nélkül adta leányának a magyar Margit nevet.

Forrás:
Ludwig Emil: Jeszen, a Jeszenszkyek és Bélagyulafalva