Nagyboldogasszony-templom
Torvaj
Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő. 1334-ben Ugron özvegyének és fiának, Miklósnak birtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.
1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-1574-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája. Az 1671-1687 között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt. Az 1265-ben is említett település egyházára csak a pápai tizedjegyzék alapján következtethetünk. A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, János 1333-ban 10, míg 1334-ben 40 kis D-t fizetett. A római katolikus templom 1755-ben épült egy korábbi középkori templom helyén. A bejárata fölött elhelyezkedő kronogramma kiemelt betűi az 1756-os évszámot adják ki.
Forrás:
Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven)
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)