Tiszasüly | Szent László-templom

1311-ben egy egyházi dézsmaösszeírás említette a települést először Sw, Swl, Swlh néven. Ebben az időszakban, a 14. század elején a falu és környéke egy nógrádi nemes, bizonyos Fogarasi Gergelyé volt, aki fiúutód híján két lányára, Erzsébetre és Amáliára örökítette sülyi birtokait. 1325-ben a falu Tiszaroffal együtt az Aba nemzetségbeli Kompolthy András, fia Péter, fia István birtokába került 1250 aranyforint ellenében. Innentől kezdve Tiszasüly a 16. század elejéig a Kompolthyak birtokában maradt. 1480 és 1490 között került sor a tiszasülyi templom szentélyének gótikus kibővítésére. A befejezés évszáma a templom boltozatának zárókövében olvasható. 1510. március 23-án a Kompolthyakkal rokon Országh Kristóf birtokába került a falu. A bátyja, gróf Országh Ferenc hősként halt meg a mohácsi csatában.

1552-ben Szolnok várának eleste után III. Ahmed pasa seregei a környező kisfalvakkal együtt Tiszasülyt is feldúlták, a népesség erősen megcsappant. Tiszaroffal együtt a hatvani szandzsákhoz csatolták. 1569-ben II. Miksa, német-római császár és magyar király Tiszasülyt Roffal együtt enyingi Török Ferenc siroki és oroszlánkői birtokaihoz csatoltatta. 1602–1611 között a település népessége gyarapodott. 1642 Tiszasüly és Roff a Bessenyei család birtoka lett.

Római katolikus temploma a megye egyik legrégibb, s egyben legjobb állapotban megmaradt műemléke. Feltehetően a XIV. században épült gótikus stílusban, talán egy korábbi templom helyén. Építtetői valószínűleg a Kompolthyak voltak. Később a XV. század második felében átépítették. Pusztulásának körülményei máig tisztázatlanok. 1760 körül az Almásyak restauráltatták a templomot, mely az 1831. évi egyházlátogatás idején még jórészt középkori állapotában állt. Ezt követően több alkalommal is átépítették. Süly katolikus egyháza a XVIII. századi elnéptelenedést követően Kőtelek filiája lett, s csak 1922-ben vált ismét önállóvá.