Tiszakarád | Református templom

Tiszakarád – Kurud – néven már 1234-ben lakott, magyar anyanyelvű település. A Bodrogköz lápos, mocsaras területén alakult. Pákász-halász falu, körülvéve mocsarakkal, lápokkal és nádasokkal. Tiszakarádot 1411-ben említik először az oklevelek Karád néven. Birtokosai ekkor az Agárdiak voltak. 1417-ben már Perényi Miklósnak és Nagytárkányi Györgynek is birtoka volt itt. 1466-ban Begányi Benedeket is beiktatták karád részeibe, ahol ekkor a Tőke és Széchi családnak is volt birtoka. 1487-ben a Széchiek birtokrészüket elzálogosították a Tárczaiaknak. A XVI. században és a XVII. században több birtokosé volt: a Kassai, Csalviti Horváth, Vékey, Valkóy, Palugyai, Rákóczi, Borbély, Sarkantyús, Tárkányi, Alaghy, Paczoth, Sennyey családoké. 1751-ben Dőry Ferenc -et iktatták be Karád részeibe, azonban a Sennyeiek 1800-ban visszakapták itteni részüket. Ekkor a településen birtokos volt még a Petrovay család, a királyi kincstár és az Aspermont, valamint a gróf Almásy család is. A XX. század elején Mailáth József volt itt a nagyobb birtokos.

A mai formájában XIX. századi tiszakarádi templom a XV. században épült. A hagyomány szerint: „a nagyon kicsiny és egészen téglával boltozott templom hosszú keskeny ablakokkal és cifra faragású kő-ajtóféllel bírt, napkeleti végén tégla oszlopokkal volt megtámasztva.” E XV. századi, keletelt szentélyű, támfalas templomról mondják, hogy 1779-ben kitoldatott az 5×11 méteres oromfalas északi oldalhajóval, és középen kupolás vakolt mennyezetet kapott. 1884-85-ben erősen átépült az addigi templom és nyerte mai formáját. A keleti egyenes záródású szentély felett áll a homlokzati tornyocska. 1887-ben egy tűzvészben elolvadt két harangja. A templomot a középkorban temető vette körül. A szószéktől jobbra láthatjuk az I. világháborús emléktáblát. XX. századi vas haranglábon függ két harangja.

Forrás:
Tiszakarád település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 26.)
Várady József templomos könyvei