Tiszaderzs | Domonkos-rendi-templomrom

Szolnok megye északkeleti csücskében, a tiszafüredi járás községeként, a Tisza bal partján, sík területen terül el. 1332-1337-ben tűnik fel neve először a pápai tizedjegyzékben. Román stílusú templomának nyomai is az egyházi élet kora középkori eredetére utalnak. A településhez később Cserőköz is hozzátartozott, ez azonban mind a középkorban, mind a török kor végén még önálló település volt. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint Derzs 3 garast fizet. Ekkor a kis települések között tarthatjuk számon. Téglából épített, román stílusú temploma a domonkos renddel hozható kapcsolatba. A pápai tizedjegyzék szerint János nevű lelkész szolgált Derzsen. A XIII-XIV. században a Szalók és Tomaj nemzetségek birtokolták. Valószínűleg – a környék hely névanyaga és birtoklástörténete legalábbis ezt igazolja – e nemzetség szállásterületéhez tartozott a falu korábban is.

1368 után a Kun és Pásztói család, 1399-ben a Losonczyak birtokolják. De birtoka lehetett itt a Derzsy nemzetségnek is, akik valószínűleg e faluról nyerték nevüket, s személynévként jóval a falu első említése előtt szerepelnek okleveleinkben (1245). Birtokjoguk e területen azonban csak 1402-től igazolható. A Derzsyekkel együtt a Bajomiak, Mohács után pedig a Derzsyeken kívül a Fürök, Szabók, Chernelek bírták. Derzsy Ilona kezével 1580 körül a nagy birtokszerzőnek, Széky Pálnak tulajdonába ment át a falu. Széky 1589-ben az egri vár hadnagya, 1591-ben a vármegye alispánja. Elhalálozása idején – 1600 körül – övé volt Igar, Derzs, Szőlős és több környékbeli más falu is. Fia, Ferenc 1616-ban Szoboszló városának, 1640-ben Balku Pálnak zálogosította el. Az 1670-es években Széky Pál szendrői kapitány Derzset visszavette a zálogbirtokosoktól. Egyes birtokrészek a Petneházy és Máriássy családok kezén voltak ekkor, de tőlük állítólagos „hűtlenségük” miatt I. Lipót elkobozta. A török kiűzését követő évtizedben, 1697 körül újranépesült, s községgé vált a falu, az addig itt lakott halászok földműves családokkal egészültek ki. 

A község nevezetessége a XII. században épített domonkosrendi Mária-templom romja. Az ősi templom valószínűleg a Rabutin-féle pusztítás áldozata lett, így a hívek 1713-ban a kincstári birtokon sövényből és sárból építettek maguknak hajlékot. A török utáni új földbirtokos família, a roffi Borbélyok jelentékenyen segítették a község egyházát. Ennek köszönhetően kerülhetett sor 1795-96-ban a mai kőből épült templom tornyának és épületének a felállítására. Közparkban álló, téglából épült templom nyugati és északi homlokzati falának töredéke, félköríves nyugati kapuval, támpillérekkel. Az Árpád-kori, domonkosrendi Mária-templomot 1706-ban, a Rabutin-féle hadjárat idején felégették.

Forrás:
Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
Magyarország Műemlékjegyzéke – Jász-Nagykun-Szolnok megye