Telkibánya | Református templom

1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés.

A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon.

A templom pontos épitési idejét nem ismerjük: a XVI. században már állt. Akkori bejárata a déli oldalon volt, helye most is látszik. A jelenlegi bejárat nyugatra, a négy ablak délre nyílik. Fekvése kelet-nyugati irányú. A református egyház protokolluma 1683-1799-ig foglalja össze az egyház történetét. /A templom/ „épittetett tiszta kőből, négy szegelletre. Hosszúsága 15 öl, szélessége 6 öl 2 láb, magassága A öl 2 láb.” A templom téglalap alapú volt, torony nélküli. A két nagyharang az alsó ut mentén álló fa haranglábon függött. /Ez a régi ut a mai főúttól északabbra feküdt, kb. 5 méterrel./ A nagyobb harang: „Anno 1671. Telki Bánya városa harangja”. A kisebb 1762-ben készült Rozsnyón. Készítették ezenkivül egy 80 fontos „csengettyűt”. A parókia kapujánál függött; a lelkész ezzel adott jelt a harangozásra. A templom 1624-ben már „renováltatott”, ekkor került a falára a fent emittett latin nyelvű vers. 1892-ben ismét felújították. „E templom újból javíttatott és a Torony hozzá épittetett az 1892. évben, Kiss Gyula lelkipásztor alatt.” – idézzük a feliratot, amely a latin vers fordítása után került. A torony elkészült, a haranglábat pedig lebontották. Helyén halad az új út, amit a régitől néhány méterre vágtak, az épitkezéshez anyagot szállító szekereknek. A templomot azóta többször felújították. 1922-ben zsindelyezték a tetőt. 1925-ben öntettek az uj nagyharangot Budapesten.

Forrás:
Benke István: Telkibánya bányászatának története
Tóth Judit: A telkibányai református temető In.: Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből: válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)