Taszár | Magyarok Nagyasszonya-templom

A falut ácsszolgálatot ellátó népek lakták, neve is innen származik. 1279-ben Ecsefalu határjárása említi a Taszártól délre tartó nagy utat. 1358-ban Taszár már templomos település, a fehérvári őrkanonokok tulajdona, a 15. században a Szerdahelyi család is birtokolta. 1446. április 6-án búcsúkérelmet nyújtottak be Egyházas Taszár Szűz Mária tiszteletére szentelt parochiális egyháza számára. A település templomos része az 1536. évi adólajstromban is Egyházas Taszár néven fordul elő. Az 1573-4. évi török adólajstromban Vámos Taszár és Kis Taszár neve szerepel.

1747-ben az 1738-41 között átépített, eredetileg gótikus (1782-ben megnagyobbított) római katolikus egyházának titulusa Kisboldogasszony. A középkori plébániás hely a 18. század elejéig Gölle filiája volt. A kétlépcsős támpillért a templom északi oldalán az újkori sekrestye építésével faragták le. A taszári iskolaigazgató, Horváth József a plébánia mellett egy 15. századi harang és bronzmozsár előkerüléséről tett bejelentést 1892-ben. A harang virágkehely alakú, enyhén boltozott tetejű, fülei nyolcszög átmetszetűek, hegyesszögűek, palástjának felső részén bemélyített, tükörírásos minuscula látható (..36, ami feltehetően 1536-ra utal). Mózner László 1933-ban a Tó- gáti-dűlőnél, a Birkadombon 4,5 méter hosszan 1 méter széles téglafalat, illetve csontvázat észlelt.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)