Szent Péter és Pál apostolok-templom
Szentpéterfa
Elérhetőség
VAS MEGYE
9799 Szentpéterfa, Március 15. tér 1.
Telefon: 06-94/321-426
Email: plebania@szentpeterfa.hu
Galéria
A Temetődombon található a késó gótikus és barokk temetőtemplom. Keletelt szentélye részben már állt a 14. században. A 15. században bővítették a hajóval és sekrestyével, valamint újraboltozták a szentélyt, míg a hajó beboltozására a 18. század közepén került sor, amikor az 1752. évi tűzvész után újjáépítették. A hajó négyboltszakaszos. A hajónál keskenyebb, poligonális záródású és csillagboltozatos a szentély, hozzá a déli oldalon csatlakozik a keresztboltozatos sekrestye. A hajó déli oldalán késő gótikus, csúcsíves, pálcatagos, profiltéglából kialakított kapu, a hajó homlokzatán félkörzáródású barokk ablakok, a szentélyen gótikus, mérműves ablakok láthatók. A nyugati oldalon homlokzat előtti, zömök arányú a torony.
A szentély boltozata konzolról induló, nyolcszögű falpilléreken nyugvó gazdag csillagboltozat, a gerincvonalon sorakozó, címerpajzsos zárókövekkel. Az oltár felőli sorrendben: Ellerbach Berthold, Szécsi Borbála, a Kanizsai és a Szentgyörgyi családok címerei, valamint egy meghatározatlan pajzs. A szentély északi falában található egy gazdag, késő gótikus keretarchitektúrával körülvett szentségtartó fülke, a délin szegmensíves záródású falfülke és két ülőfülke. A középkori templombelső egyetlen fennmaradt berendezési tárgya egy elszedett, tízszögletű, gótikus keresztelőmedence, amely 1974-ben került ismét napvilágra. A sekrestyében a keresztboltozat három figurális és egy geometrikus konzolra támaszkodik, a boltozat záróköve háromkaréjos lóhere alakú.
Ják nemzetségének fia, István 1221-ben a szentgotthárdi cisztercita apátságban szerzetessé lett, és a pornói apátság kegyuraságát a szentgotthárdi apátságnak ajándékozta. Erről az adományozásról II. András (1205–1235) okmányt készíttetett, amelyet az Országos Levéltárban őriznek „Pinkavölgyi Okmány”-ként. Ez az okmány említi, hogy a Ják felé vezető út mellett áll: „Ecclesia Sancti Petri”, a Szent Péterről elnevezett templom. A hagyomány szerint ez a templom volt egyike azon templomoknak, amelyeket Szent István király parancsára építettek. Ez a templom is áldozatul esett a tatárjárás pusztításának. A mai szentpéterfai templom felépítése az Ellerbach család nevéhez fűződik. Nagy Lajos király (1342–1382) 1369-ben a monyorókeréki uradalmat Ellerbach Konrád fiának adományozta. Ő valószínűleg 1380 tájékán építette fel a mai szentélyt és a sekrestyét. Mintegy száz évvel később Ellerbach Berthold átépítette, kibővítette a XIV. századi templomot, de tornyot nem épített hozzá.
A szentély Parler-i hálóboltozattal, a hajó sík festett mennyezettel készült el. Az ablakok mérműves gótikus ablakok. A szentélyben a déli oldalon két szegmentíves ülőfülke, az északi oldalon gazdagon tagozott tabernákulum (pastoforium) nyert elhelyezést. A hálóboltozat záróköveiben a következő címerek láthatóak: az első Ellerbach Bertholdé, a donátoré, a második a lendvai Széchi Borbáláé, aki a donátor felesége, majd a Kanizsai család, a Szentgyörgyi és a Bazini család címerei következnek. Az 1688. évi Kazó-féle Canonica Visitatio eléggé romosnak találta a templomot. A hagyomány szerint – amelyet megerősített az 1981. évi feltárás – 1735-ben a templom leégett, csak a gótikus szentély kerámiája és a sekrestye vészelte át a tűzvészt. A hajó mennyezete és a tetőszerkezet teljesen leégett. A tűzvészt követő újjáépítéskor a hajót barokk boltozattal látták el, kialakították a kórust, és a templomhoz tornyot építettek. A szentély padlója alá kripta készült. A barokk oltárokat és egyéb berendezést Ausztriából kapta a templom. Kornfeind Vince plébános idejében, 1877-ben az oltárokat és a többi berendezési tárgyakat renoválták. 1980-tól a következő felújítások készültek el: a tetőszerkezet teljes cseréje, elektromos munkák, külső renoválás, padozat cseréje, oltárok restaurálása, új orgona építése.
Forrás:
C. Harrach Erzsébet-Ivicsics Péter-Lővei Pál M.: Szentpéterfa, római katolikus (temető) templom In.: Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd – Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)
Szombathelyi Egyházmegye weboldala