Szent Péter vértanú-templomrom

Több oklevélben említik a mai vízivárosban a Szent Péter vértanú tiszteletére emelt plébániatemplomot. Főképpen magyar templom volt, magyar adakozásból épült és a magyarok választották a plébánost is, akit az esztergomi érsek erősített meg. Kilenc plébánosának a nevét is ismerjük. Ezek: 1270-ben Ádám, 1272-ben Jakab, 1301-ben Jakab és Péter, 1342—49 között Márk, 1366-ban Iyőrinc, 1390—92 között Chenadi Gellért, 1460-ban Benedek és 1470— 1480 között Pál, utóbb Imre. A templom 1253 után épülhetett, mert Péter vértanút IV. Ince pápa 1253-ban avatta szentté. A falmaradványok a Csalogányutca 7. számú, lebontott ház helyén 1942-ben épült új épület alapozási munkái alkalmával kerültek elő…

Egységes és összefüggő területnek tűnik a Vízivároson belül a Fő utca, Vám utca, Iskola utca, Csalogány utca, Kapás utca, Kacsa utca közötti rész. Ennek a területnek a telekrendje és utcahálózata határozottan mutatja, hogy egységes településről van szó, amelynek középpontját a mai Csalogány utca és Medve utca sarkán állt Szent Péter-egyház képezte a középkorban. A templomot a Zaiger nem említi, de megjegyzi, éppen azoknál a telkeknél, amelyeken a Szent Péter-egyház romjai találhatók, hogy van még valami a régi falakból,s nyilvánvalóan ezeknek a fennálló falaknak a hatására kellett lekerekíteni a telkek kiosztásakor a 258. számú telek (Csalogány utca 9.) északkeleti sarkát, a templom déli mellékszentélyének apszisa miatt. A Csalogány utca 7. számú telek északi határvonala a templom falának vonalát követi, tehát a kiosztáskor ez a fal befolyásolta a telek határának a megállapítását. A Medve utca 1—3. számú telken levő falakat azonban a telekhatár megállapításánál nem vették figyelembe (valószínűleg a falak erős pusztulása miatt), hanem ragaszkodtak a szomszédos telkeket elválasztó párhuzamos vonalakhoz. A 256. számú telken épületmaradvány nem volt. A templom tehát egy szabad térségen állhatott.

Lehetséges, hogy a templom területéhez tartozott az a meglehetősen nagy, csaknem 1000 öles három utcával határolt terület is (Csalogány utca 6—8, Gyorskocsi utca 18, Iskola utca 45—47), amelyet a rác ferencesek kaptak a kamarai adminisztrációtól kert céljára. Ezen a telken lakhattak azok a boszniai rendtartományhoz tartozó ferencesek, akik a török uralom alatt a katolikusok lelki gondozását ellátták, s lehetséges, hogy a Szent Péter-templom épebben álló részében istentiszteleteket is tartottak a környező telkeken lakó katolikus rácok számára. Ezért nem használták fel a törökök mecsetként ezt a templomot.

Az ásatást Garády Sándor vezette. A területen előkerült a római út egy szakasza, a később a Szent Péter mártír templommal azonosított templom későgótikus szentélyének egy részlete, a templom körüli temető több sírja, több középkorinak, vagy bizonytalan korúnak meghatározott falszakasz, egy régi kút, és összesen 13 szemétgödör. A telken előkerült legjelentősebb objektum kétség kívül a sokszög záródású, támpillérekkel megerősített szentélyrészlet volt. Ezen objektumnak a Szent Péter mártír tiszteletére szentelt plébániatemplommal való azonosítása döntő jelentőségű volt a Víziváros helyrajzának kutatása szempontjából. H. Gyürky Katalin kutatásainak köszönhetően ma már a templom építésének több periódusáról van információnk.

Forrás:
Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533 In.: Budapest Régiségei 35/2. (2002)
Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254 In.: Budapest Régiségei 13. (1943)
Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181-249 In.: Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)