Szent Mihály főangyal-templom | Arló

A település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt. Első fennmaradt írásos említése (Arlo) 1268-ból való. Az első lakosok fakitermeléssel és szénégetéssel foglalkoztak. A koraközépkorból nagyon kevés összeírás jellegű forrás maradt fenn s ezek közül is talán a legértékesebb a pápai tizedjegyzék. Ez az összeírás megyék és helységek szerint mutatja ki azt az összeget, amelyet az egyes plébániák és monostorok papjai fizettek. Az összeírás alkalmas arra, hogy megtudjuk: hol voltak a megye területén egyházak: ezek abban az időben környéküknek szellemi és gazdasági központjai voltak. 

Az 1332-1335 között kelt pápai tizedjegyzékben már szerepelt az arlói, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom, a pap 8,5 garast fizetett. A tekintélyes méretű templom legkorábbi datált, gótikus részletei 1486-ból származnak. Ezt a szentélyfalba vésett évszám bizonyítja. A később többször erősen átépített templom mai barokk külsejét 1778-95 között kapta. A középkori szentély és hajó falainak felhasználásával alakított háromboltszakaszos hajójú és azzal azonos szélességű szentély erőteljes tömegű, főhomlokzat elé lépő torony. A szentély déli oldalán szintén középkori eredetű sekrestye. A szentély kívül a nyolcszög három oldalával zárul, belül félkörívessé átépített, negyedgömbkupola fedi.

A középkori részleteket leginkább a déli hajófal őrizte meg. Itt nyílik szamárhátíves, pálcatagos gótikus oldalbejárata, melynek bal oldalán két kisméretű, csúcsíves és fölöttük kerek nyílásból álló ablakegyüttes látható. A barokk hajófalazatban másodlagosan beépített középkori faragott kövek. A szentély keleti falában befalazott, bonyolult szerkesztésű mérműves ablak. A templom barokk berendezését 1830 körül nagyrészt kicserélték. Megőrzött barokk szószékének kosarán Jézus életéből vett jelenetek domborművei, hangvetőjén törvénytáblát tartó angyal. A szentélyben copf keresztelőkút.

Forrás:
Nagy Károly – Tóth Péter – Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv – Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 3. Sajó völgye – Ózd környéke (Miskolc, 1992)