Szent József-templom | Mátraterenye (Homokterenye)

Mátraterenye 1984-ben alakult Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu községek egyesítésével. A település neve a Mátranovák és a Homokterenye összevonása. Homokterenye ősi neve Atyazháza, vagyis Atyásháza volt. Árpád-kori település. Nevét már 1296-ban említették az oklevelekben. A 15. században Heves vármegyéhez tartozott. 1404-ben Zsigmond király Homokterennei Miklós fia Miklósnak és fiának Jánosnak, valamint a „faluvégén lakó” Péternek és Lászlónak bizonyos birtokrészeket adományozott itt, de 1418-ban már az egész helységre Homokterennei Jakab fia János kapott adományt. Ettől kezdve nevezik Homokterenne néven.

1548-ban Nagy Balázs és Horváth András birtoka volt. 1552-ben e település is behódolt a törököknek. 1555-1558 között a hatvani szandzsákhoz tartozott, összesen 5 adóköteles házzal. 1563-ban, a Homokterennei család kihaltával Berényi András nyerte adományul, akinek utóda Berényi György, az akkori nádor Pálffy Pál közbenjárásával új királyi adományt eszközölt ki e helységre, melybe be is iktatták 1652-ben. 1715-ben 10 magyar, 1720-ban pedig 12 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Darvas Ferenc és Balczer József, 1826-ban Platthy József özvegye, Talai Horváth Mihály, Fáy József és Hamar András özvegye voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején Kolossy Zoltán és Csintalan Ábrisné volt itt a nagyobb birtokos. A községbeli úrilakok közül az egyiket Lieszkovszky József építtette a 19. század elején. A másikat Szakács József építtette 1880-ban. A harmadikat pedig Fáy Menyhért építtette a 19. század első éveiben. 1873-ban itt is a kolera pusztított, 1874-ben pedig az egész helység leégett. Határában az 1900-as évek elejének adatai szerint két kőszénbánya is volt. Az egyik az Éjszakmagyarországi Szénbánya Társaság telepe, a másik Csintalan Abrisnéé és két társáé volt.