Református templom
Szendrő
A XIV. században tűnik fel a neve, de már ekkor egyháza, illetőleg lelkésze volt. Ekkor Szent István tiszteletére épült egyházáról történik említtés, amely körülmény nincs ellentétben a Zend névvel. Nagy hely lehetet, mert 27, majd 18—32 garas pápai tizedet fizetett. Vára a XIV század végén már fennállott. Ekkor az Ákos-nembeli Pelsőczi Bebek-család birtokában van és abban is maradt hosszú ideig. A Bebek-család János király híve volt és Ferdinánddal szemben János halála után is megvédte Szendrőt. A bécsi udvar szemében azonban vörös posztó volt Szendrő vára s ha az 1545. évi ostrom nem is sikerült, 1566-ban Schwendi Lázár elfoglalta és német őrséggel rakta meg. Ettől az időtől kezdve Szendrő végvárként szerepelt. A szepesi kamara a vár fenntartására a szomszédos községeket, Csehit, Galvácsot, Meszest, Szalonnát, Martonyit és Szendrőládot rendelte, illetőleg ezek jövedelmeit jelölte ki.
Az 1578. évi 27. tc. a vár fontosságát tartván szem előtt, Szepes, Sáros, Abauj, Torna megyék és Eperjes, Lőcse, Kisszeben, Bártfa városok ingyenmunkáját rendelte a vár építésére, a szepesi kamara pedig a már említett községeken kívül még Abod, Edelény, Sáp, Kurittyán, Görömböly, Sajópálfalva és Sajóvámos borsodmegyei, Kövi, Rákos, Szirák, Gacsalk, Pelsőcz, Páskaháza, Gömör, Pelsőczardó s még más gömörmegyei helyiségeket jelölt ki a vár tartozékául. Az 1604. évi 8. te. már sok Szepes és Sáros megyék ingyenmunkáját rendelte a vár szükségletére, vagyis a vár ekkor már igen jó állapotban lehetett. Bocskai hamar elfoglalta s ekkor erdélyi katonaság volt a várában, 1606 után azonban ismét Rudolf birtokába ment át. Bethlen Gábor 1619-ben elfoglalta, de a nikolsburgi béke után visszaadta a királynak. Rákóczi György több ízben elfoglalta, de el is vesztette Szendrőt. Ebben a küzdelemben a vár igen megrongálódott, ezért a fölépítéséhez szükséges pénz előteremthetése végett a kamara zálogba adta Wesselényi Ferencnek 12.000 forintért 1646-ban. Rákóczi hadai 1704-ben elfoglalták a várat, de a város ekkor teljesen pusztult állapotban volt. Minthogy Szendrő németek tanyája volt s ezek innen nyugodtan zsarolhatták és fosztogathatták a népet, Rákóczi 1707-ben leromboltatta a várat. Szendrő a törököktől is sokat szenvedett. Eger ostromakor majd azután a füleki bég megtámadta Szendrőt, de nem foglalhatta el, ellenben felégette Perkupát és Szalonnát. 1561-ben a szolnoki török csapatok raboltak vidékén, 1599-ben falai alatt tették tönkre a hajdúk a tatárok dúló csapatát.
1332-től Szendrő önálló plébánia volt, akkori templomát az államalapító Szent István király tiszteletére szentelték. Első név szerint ismert papja, bizonyos Márk 1333–1334 táján szolgált itt. A település nevezetes egyházművészeti emléke, a Zsigmond-kori hazai ötvösművészet egyik remeke a közel 2 kilogrammos, dúsan aranyozott ezüstből készült, gótikus stílusú szendrői monstrancia. Ez az 1430-as évekből származó úrmutató ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának része, amelytől a katolikus iskola megépítésének fedezetéül váltak meg a szendrőiek 1929-ben. A helyi hagyomány szerint a Gacsal-dűlőből került elő, szántás közben a földből fordította ki az eke. Nem ismeretes, hogy milyen körülmények között rejthették el korábban. A városban korán tért hódított a reformáció, 1587-ben lelkészt tartottak és használták a régi kőtemplomot annak minden gazdaságával, dézsmájával és malom-vámjával együtt.
Az 1595-ös jelentés református templomáról szól. A vár és a hozzá tartozó nagy uradalom előbb Bocskai István, később Bethlen Gábor fejedelmek kezébe került. 1653-ban templomot építettek, de azt 1895-ben lebontották. Jelenlegi templomát 1897-ben építették a régi templom helyére. A torony nélküli neogótikus templom nyugati homlokzata oromfalas, előtte kis bejárati előcsarnok van. A belső mennyezete sík, vakolt. A templom délnyugati sarka előtt áll a középkori, 8×8 méteres alapterületű, három emeletes 23 m magas, kőből készült harangtorony. Ez a régi szendrői alsó vár egyik bástyatornyának 1520 körüli átalakításából jött létre. Tornácos fa toronysisakja 1786-ban készült. A torony 13 méter magas kőfala és 10 méter magas sisakja méltóságteljes látvány. Egyes vélemények szerint a torony még a tatárjárás (1241) után készülhetett, de 1786-ig a szendrői várhoz tartozott. A falára írt évszámok a nagyobb munkálatok idejét jelzik: 1786, 1833, 1871, 1911. Változások 1989 óta: 2000-ben új feljáró készült a toronyba, 2004-ben elektromos padfűtés a templomban, 2005-ben új villámhárító rendszer a templomon és a tornyon.
Forrás:
Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei Szociográfiák V. – Borsod vármegye (Miskolc, 1939)IV. rész: Dr. Klein Gáspár-Péchy-Horváth Rezső: Községi adattár
Várady József templomos könyvei
Szendrő monográfiája. Szerk. Veres László és Viga Gyula