Székesfehérvár | Szent Anna-kápolna

Szent Anna-kápolna

Székesfehérvár

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna, más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A Belvárosban, a II. János Pál pápa téren áll.

Fejér megye
8000 Székesfehérvár, Arany János u. 8.

A templom rövid története

Ma Székesfehérvárott a későgótika művészetét egyetlen fennmaradt építészeti alkotás, a XVIII. században Szent Anna titulust nyert, Hentel polgár által építtetett temetői kápolna képviseli. A művészettörténeti szakirodalom ezen egy emlék alapján nem szokta a várost a XV. század végének jelentős központjai között említeni. Mégis, az írott források és a múlt századból eredő, szemtanúktól származó hagyomány alapján úgy tűnik, a város utolsó, művészeti tradícióihoz méltó nagy korszaka ez időben következett be.

A kápolna középkori neve nem ismert, és feltételezhető, hogy azonos azzal a kápolnával, amelyet Kálmáncsehi Domonkos építtetett, s amely a török hódoltság alatt muzulmán imaházként működött. A mohamedán lakosság számának növekedésével növelni kellett a dzsámik számát. Így került sor a mai Szent Anna-kápolna igénybevételére, és annak a Véli bég dzsámijának nevezett épületnek átalakítására is, amely valószínűleg a pálosok középkori templomának az 1550-es években történt igénybevételével ment végre. A Palotai dzsámi esetében is feltehető, hogy csak a templom mellett álló minaret volt török építmény, maga a dzsámi a középkori Szent Mihály plébániatemplom átalakítása révén vált török imaházzá.

Lajos Márton, aki Matusek őrkanonok megbízásából 1688-ban a ros plébánosa lett, a plébániául megkapott ház, a „Templom” és a „Kis Templom” rendbehozatalával kapcsolatos kiadásairól utólag hosszú, részletes kimutatást készített a városi tanács részére. Elszámolása megdöbbentő képet fest a két volt dzsámi: a Szent Péter-templom és a temetőkápolna a mai székesegyház és az Anna-kápolna szennyes, elhanyagolt állapotáról. A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony. A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században előcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a főhomlokzaton lévő csúcsíves ablakot a rózsaablakkal. Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait rontó előcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a késő gótikus pálcatagos kapukeret. A hódoltság alatt muzulmán imaház volt, erről tanúskodik a falak ornamentális festése és a bejárattól balra lévő festett felirat maradványa. A Szent István-bazilika felé néző déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható.

A kecses épület kisterü, egyhajós, gótikus, finom hálóboltozatos, a déli oldalfalát három magas csúcsíves ablak töri meg. Nyugati homlokzatát késő gótikus, pálcatagos kapukeret díszíti. A homlokzaton ma látharózsaablakot a 19. században alakították ki az eredetileg csúcsíves ablak helyén. A kápolna építtetője Fitz Jenő kutatásai szerint egy Hentel nevű városi polgár, akit az 1478-ban kelt városi határozat név szerint „néhai”-ként említ, mint a kápolna alapítóját. Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt. A Hentel kápolna a török uralom után „megörökölte” a Kálmáncsehy Domokos prépost által alapított és megsemmisült, egykor a királyi bazilika északi oldalán álló Szent Anna-kápolnának a sárkeresztúri birtok jövedelméből biztosított javadalmazását. A birtok megtartása érdekében a fehérvári őrkanonokság tudatosan azonosította az elpusztult Kálmáncsehy-féle Szent Anna-kápolnát a fennmaradt Hentel építtette kápolnával.

Az őrkanonokság tulajdonában levő kápolnát a jezsuiták, később pedig a piarista rend használta, végül ez utóbbiak vették birtokba. A kápolnát 1715-ben megújítatta gr. Nádasdy László székesfehérvári őrkanonok, a pálos rend tagja. Ekkor épült a bejárat fölé a ma is meglévő kis huszártorony. A 19. században a rózsaablak kialakításával egy időben a bejárat elé kis csarnokot emeltek, amelyet később, az 1934. évi renoválás során lebontottak. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai. A kápolna huszártornyában két harang található. Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten. Felirata: “Fudit Henricus Eberhard Pestini AD 1818”. Súlya ismeretlen. Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról nevezték el. Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang.

 

Forrás:
Móra Magda: A középkori egyházi intézmények pusztulása Székesfehérváron a hódoltság idején 1543 – 1688 In.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Adorján Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában In.: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Back to Top