Sümeg | Sarvalyi templomrom

Sarvalyi templomrom

Sümeg

Az elpusztult falu helyét Sümegtől délnyugatra, a sarvalyi erdőben találjuk. A templom egyhajós, egyenes záródású szentéllyel épült, körítőfal övezi.

Veszprém megye
8330 Sümeg, Külterület 46.9329  17.3188
A terület szabadon látogatható.

A templom rövid története

Sarvaly falura csak egy középkori említést ismerünk, az 1334. évi pápai tizedlajstrom révén. Történetére a körülötte lévő egykori falvak gyér adatai alapján tudunk némileg következtetni. A környék a középkorban sűrűn lakott és legkésőbb a XV. századtól a veszprémi püspökség birtoka volt. A török első ízben 1531-ben pusztította végig a Balatontól északra eső vidéket, többek között Sarvaly környékét is, majd visszavonult. A következő években azonban ismételten, többször betört. Az 1540-es évek közepétől 1555-ig a környék falvainak legnagyobb részét már mint elpusztult települést említik. Sarvalyra ugyan nincs közvetlen adatunk, de ez a kis település is ebben az időben pusztulhatott el, amit az ásatások eredményei is bizonyítottak.

Az ásatás valamennyi lakóházat (összesen 17-et, közölük öthöz pince is csatlakozott), két önálló pincét, öt gazdasági épületet és egy kovácsműhelyt tárt fel, valamint a ma is álló falakkal bíró templomromot. Sarvaly tehát a kisméretű középkori falvak közé tartozott. A viszonylag gazdag leletanyagban sok volt a vaseszköz, ezek közül a mi szempontunkból jelentős 14 db sarló, 3 db kasza töredéke, továbbá egy-egy csoroszlya, kapa, szőlőmetszőkés, az állattartás sok kisebb tárgya és több kovácsszerszám. Különböző háztartási eszközök és fegyverek is előkerültek. Ekevasat ugyan nem találtak, ezt nyílván elvitte a menekülő lakosság, de a csoroszlya és Ösztöke egyértelműen bizonyítja a használatát. Erdekes számunkra még a kézi őrlőkö és egy kőmozsár félig földbe ásva. Az ásatok a fegyverek alapján arra következtetnek, hogy a falu lakosai nemesek lehettek. Valamennyi lelet, az edénytöredékekkel együtt, egységesen későközépkori, a XIV., főleg pedig a XV—XVI. század elejéről származik. Néhány pénz is előkerült 1525 —1538 közötti időből.

Az elpusztult falu helyét Sümegtől délnyugatra, a sarvalyi erdőben találjuk. A templom egyhajós, egyenes záródású szentéllyel épült, körítőfal övezi. A körülötte levő faluval együtt 1969-től kezdődően tárják fel Parádi Nándor és Holl Imre régészek. Maga a templom a stílusa és átépítései révén a XI—XII. századból származik, de a vele egyidős, korábbi falunak nem kerültek elő a nyomai. A pincék kőből épültek, ez mutatja, hogy a gazdasági életben jelentős szerepük volt, az ásatok borospincékre következtetnek. A lakóházak kő alappal, de fából készültek, ezért kevés nyomuk maradt, valamennyi többosztatú volt. Területe („pusztája”) sokáig a veszprémi püspökségé volt. A terület ma Sümeghez tartozik, vadászház áll itt.

 

Forrás:
Nováki Gyula: XIV—XVI. századi szántóföldek maradványai a sümeg-sarvalyi erdőben In.: Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Back to Top