Somogytúr | Református templom

A helynév a szláv Túr személynévből ered – egykor a Tetves-patak neve is ez volt. Először 1082-ben, praedium formában hallunk a településről, amelyet a veszprémi káptalan mellett a fehérvári káptalan és kisnemesek is birtokoltak. 1184-88 között egyházát 1 M évi jövedelemmel János veszprémi püspöktől a veszprémi káptalan kapta meg. 1229-30-ban, a somogyi tizedper végén a veszprémi káptalant erősítik meg a falu birtoklásában. 1233-ban a falu papját említik (sacerdos de Túr). A pápai tizedjegy- zék alapján a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Bucska (Buche/Buchka/Bozte) 1333-5 között évi 70 kis D tizedet fizetett. 1422-ben Georgio Nicolao presbiter a parochiális egyház plébánosa. 1426-ban még mindig György a plébános. 1429. április 24-én Túr birtokon egy bizonyos földet adtak el a Szűz Mária-kép mellett (sic!), a plébániaegyháznál pedig szántókat, az egyház kegyurasá- gának egy részét, valamint az éves- és hetivásár-jövedelmeket. 1495-ben újra értesülünk az ekkor már oppidumnak nevezett Túr hetivásáráról. Túr ekkor az Osztopáni családé; később a Báthoriaké, majd a Pekry családé lesz. 1488- ban plébánosa ismét szerepel a forrásokban, 1499-ben pedig Miklós túri pap nevével találkozunk. 1492. december 7-én és 1496. március 24-én a Szűz Mária-plébánia- templom Szt. Katalin-oltárának igazgatója Ferenc volt.

1500. március 29-én a Mindenszentek-oltár rectorát, Jánost említik a források. 1582-83-ban Kis-Túr nevével találkozunk a lövöldi karthauziak birtokában. Pesty a Szodi- dűlőben kolostorromokat, a Nagyárki-dűlőben pedig templomromot említ. A falu régi temploma a falutól délre, a Nagyárki-dűlőben, a temetőben állt, ahonnan nagyszámú faragott kő került elő. Békefi 1899-ben még látta a romokat, és a somogytúri relief mellett egy felül ötszögű, alul legömbölyített konzolt is talált. A 12. századi Agnus Dei-, illetve griffes díszítésű relief az alakos fonatmedalionjaival és lekonyuló félpalmettapárjaival a zalavári kövekkel mutat rokonságot. A griff párhuzama a székesfehérvári anyagban található, míg a pillérfők és füzérek a pécsi műhely körébe utalják. A túri református templom nyugati részén, egy gyámfal aljában befalazott 13. századi pillérláb látszik. Ez a kő feltehetően az alsóvörsi templomból származott, melynek köveit egy 1787-es levél alapján itt használták fel.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)