magyarország
Romok, malmok, udvarházak
Magyarország bővelkedik romokban. Ami nem vár és templom, az ebbe a kategóriába került. Számos középkori udvarház vagy középkori, újkori malom romja maradt ránk, ezeket mutatom be ezen az oldalon, hiszen nagyon érdekes a történetük. Az udvarházak 10. századi előzményei a törzsi-nemzetségi vezetők szállásai, udvarhelyei. Az udvarház az Árpád-korban egy-egy királyi, királynéi vagy hercegi udvarbirtok, ill. világi vagy egyházi földesúri uradalom központja volt személyzettel, a király és kísérete számára szálláslehetőséggel. A korai Árpád-korban a király nem rendelkezett állandó székhellyel és egy helyen levő udvartartással. Állandó mozgásban volt, végigjárta udvarházait, valamennyi időt mindegyikben eltöltve, felélve az ott felhalmozott élelmet, közben intézve a kormányzati feladatokat, ítélkezve a helyi peres ügyekben. A királynak természetben vagy pénzben járó adókat országszerte a legközelebbi udvarházba szolgáltatták be. Középkori udvarházak közül csak néhány példa: „Pokoljáró” Tari Lőrinc középkori udvarházának romjai Taron, királyi udvarház romjai Zircen, vagy a Csepelyen található udvarház romjai.
Patakok, folyók mellett szép számmal találunk mai napig számos malomromot. Ebben a kategóriában érdekesnek hatnak a papírmalmok. A víz nemcsak a hajtóerőt biztosította, mint energiaforrás, de mint kémiai szempontból alkalmas karakterű gyártásvíz is szerepelt. A hely kiválasztásánál tehát nagy vízhozamú, bő sodrású és forrásközeli tisztaságú pontot kerestek. Veszprém megyében ennek kiválóan megfelelt Pápa, majd Igal malmánál a szláv eredetű nevében is hév-vizű, közel állandó 15 °C-os, karsztjellegű Tapolca, mely egyenletes bőségben folyt a tapolcafői forrásokból egész éven át, télen sem fagyva be — s így óriási előnyt biztosítva más, téli fagyban és nyári apadás idején állni kénytelen malmokkal szemben. A zirci ciszterci Apátság sólyi birtokterületén, Sóly falutól mintegy 500 méterre északra, a Séd patakból elvezetett mesterséges malomcsatorna jobb partján építtetett papírmalmot, melynek romjait mai napig láthatjuk. Igaz ez nem középkori maradvány.
Pásztón a 12. század elején a bencések alapítottak monostort, melyet a század végére a ciszterciek vettek át, és apátságot alapítottak. Az apátság a vallási és kulturális élet (pl. iskola) központjává vált, és elősegítette a kisipari (lásd a bencések által kialakított üveghuták) és kertészeti, szőlészeti-bor- (a középkorban a legfontosabb pásztói termék a bor volt) kultúrák kialakulását, így a középkori település központi szerepköre tovább erősödhetett. A városi múzeum mögött eddig feltáratlanul és kihasználatlanul, egyre romló állapot középkori eredetű malomépület maradványai találhatók…

Minden rom arra tanít meg bennünket, hogy a hősök, az erősek nem a leghatalmasabbak többé s minden fü, melly a romokon terem, arra tanít, hogy az igazi hatalom: a munka és a tudomány.
Vasárnapi újság
1855. december 2.

A sólyi papírmalom romja
A zirci ciszterci Apátság sólyi birtokterületén, Sóly falutól mintegy 500 méterre északra, a Séd patakból elvezetett mesterséges malomcsatorna jobb partján építtetett papírmalmot, igaz nem a középkorban...
Velétei palotarom
Szentbékálla érdekes középkori emléke az ún. velétei rom, melyet egy középkori oklevél „domus lapidea Palota vocata” néven említ. Ma csak egy négyszögletes, korábban istállónak használt helyiség maradványát találjuk, emeleti ablakmaradványokkal és egy konzollal, mely egy kiugró erkélyt tarthatott.
