Református templom | Abaújkér

Református templom

Abaújkér

A templom az 1200-as években román stílusban épült kelet-nyugati tengelyben. A falut 1255-ben, a templomot 1332-ben említi oklevél. A templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették. Ekkor készítették a gótikus ablakokat.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Abaújkér, Rákóczi u. 47, 3882
Telefonszám: (06 47) 332 026

 

A templom rövid története

A község Abaujszántótól északra fekszik. Középkori levelekben nevét Quer (1215,?), Ker (1252), Keer (1279, 1296), Keér (1327), Ker, Ger (1332—35) alakban írják. A Magyar Kér törzsbeliek földje, nemesi birtok. Egy 1252-ben és egy 1255-ben keltezett oklevél szerint „nagyút” vezet innen a Zemplén megyei Rátkára. 1315-16-ban Büd, Gibárt és Szántó határosaként említik, ahol szőlők is vannak. Papja 1332—35-ben 8, 12, 5 és 6 gs-t fizet pápai tized fejében. Ez utóbbi adat azt bizonyítja, hogy a falunak ez időre már felépült a temploma. Ez az adat igen fontos számunkra, mert a templom építésének idejét a XV. századba tették.”

A téglalap alaprajzú hajóhoz egy megközelítőleg négyzetes szentély csatlakozik. A hajó déli oldalán két gótikus ablak, a szentély déli és keleti oldalán pedig egy-egy kisebb, keskeny gótikus ablak. A főhomlokzaton újabb ajtó, felette kis ablak, tetején bádoggal fedett torony. A hajó famennyezetes, a szentélyt öntött, dongaboltozat fedi. A templom alaprajzi elrendezése, méretei, a hajó és a szentély arányai, a szentély dongaboltozata, keskeny, gótikus ablakai, valamint a templom külső megjelenése, tömege arra utal, hogy a templom építésének idejét nem a XV. században, hanem a XIII—XIV. század fordulója táján keressük. E feltevést erősítik az említett okleveles adatok is.

A falut 1255-ben, a templomot 1332-ben említi oklevél. A templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették. Ekkor készítették a gótikus ablakokat. A reformációban a templom és a nép reformátussá lett, azóta református a templom. A hajónál valamivel keskenyebb keletelt szentélye dongaboltozatos és egyenes fallal zárul. A szentély külső két sarkán támpillérek állnak. A templom nyugati bejárata fölött van az 5 m magas nyeregtorony. A templom 1857-ben leégett. A tűz után vették észre, hogy képek lehettek a vakolat alatt, de ezeket a mai napig nem tárták fel. A templomot 1858-ban újjáépítették. A mennyezet sík, vakolt. A szentély északi falában egy vasszekrényben van egy festmény, melyen Kis Borbála portréját látjuk rajta. Ez a nő más faluban lakott, de 1874. augusztus 19-én szüleinek az itt lévő házában tartózkodott, amikor egy nagy tűzvészben gyermekével együtt megégett. Édesanyja adományt tett az egyháznak, hogy helyezzék el a templomban gyermeke képét. Így került 1891-ben a templomba a kép.

 

Forrás:
KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai In.: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
Várady József templomos könyvei

Back to Top