Rábagyarmat | Maastrichti Szent Lambert-templom

Már az őskorban is lakott hely volt. Az ókorban a kelták lakták a vidéket, majd a római hódítás után az 1. századtól római őrhely. A templom 1960 utáni átépítésekor az Árpád-kori maradványok között találtak e korból datálható köveket. Állandóan lakott a népvándorlás óta. Nagy Károly frank birodalmának keleti, az avarokkal határos, túlnyomórészt szlávok lakta végein, a határok védelmére bajor és frank telepeket hozott létre. Ezek a honfoglaló magyarok elől nyugat felé húzódtak, de – különösen a magyarság által el nem foglalt területeken – Bajorország irányából folyamatos volt a betelepülés. A honfoglalás után a nyugati gyepű egyik katonai őrhelye létesült a Rábától délre húzódó dombokon. A történészek szerint a falu neve a Kürt-Gyarmat honfoglaló törzsre vezethető vissza.

Rábagyarmatot először 1157-ben említik, mint a németújvári bencés apátság egyik birtokát. A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183 évi alapító levelében, mint a birtok egyik legkeletibb majorja szerepelt, s a 20. század közepéig a rend birtokolta a földesúri jogokat. Ez az oka annak, hogy nincs és nem is volt a faluban nemesi kúria, udvarház, kastély. A III. Béla által behívott, alapító cisztercieket utoljára Anjou Lajos erősítette meg jogaikban 1347-ben: …az apátság és annak apátjai, konventje és jobbágyai, mint saját közvetlen védnökük a király oltalma alatt állók, csakis az országbíró elé … idézhetők. A szövegben szereplő jobbágyok között voltak a gyarmatiak, akiket minden egyéb igazságszolgáltatás alól kivont e királyi rendelet.

Rábagyarmat község első írásos említése 1157-ből származik. Ekkor már körülbelül 60 éve állt román kori temploma, mely valószínűleg Szent László vagy Könyves Kálmán idején épült, és Szent Lambertről volt elnevezve, akinek kultuszát a Szentgotthárdra betelepített cisztercita szerzetesek honosították meg a környéken. Lambert a németalföldi Maastricht városának püspöke volt, aki 636-ban született gazdag családban, és Liège melletti házában szenvedett vértanúságot, valószínűleg 705. szeptember 17-én, ezért emléknapja is ekkor van. A Lambert-kultusz székhelye jelenleg a belgiumi Liège, középkori magyarországi központja Somlóvásárhelyen volt, de ez időközben megszűnt, így ma Rábagyarmaton van az egyetlen róla elnevezett templom az országban. Sajnos, ezért névnapját gyakran még a naptárakból is kihagyták.

A rábagyarmati templomot az 1770-es években építették újjá, jelenlegi formáját azonban csak 1947 után nyerte el, amikor a jelenlegi főhajó elkészült. Ezt Jézus Szíve ünnepén, júniusban szentelték fel, innen származik a község másik búcsúja. A főbúcsú azonban továbbra is a többnyire szeptember 17-ét követő vasárnapon tartott Lambert -búcsú. A püspök emlékét őrzi a faluból elszármazott költőnek, későbbi pécsi plébánosnak, Kocsis Lászlónak Szent Lambert volt a védőszentünk című költeménye, mely a Falum képeskönyve című kötetében jelent meg; egy régi kántorkönyvben fennmaradt: Szent Lambert püspökrül… _kezdetű írás; valamint a település zöld-ezüst, 1997-ben felavatott címerében látható püspöksüveg; és a plébánia régi és mostani pecsétje. A bérmálkozók között is gyakran akad, aki a Lambert nevet választja.

Forrás:
Rábagyarmat település weboldala
Ács László: Szent Lambert emlékezete Rábagyarmaton (martinus.hu)